1Amikor feltekintett, látta, hogyan dobják ajándékaikat a templom kincsőrző perselyébe a gazdagok,
2de látott egy szegény özvegyasszonyt is, aki bedobott két aprópénzt oda,
3és ezt mondta: igazán mondom nektek, hogy az a koldusszegény özvegyasszony mindenkinél többet dobott be,
4mert ezek mind(nyájan) fölöslegükből dobtak (Istennek) ajándékot, ez pedig a maga szűkölködéséből mindazt odadobta, ami megélhetésére volt,
5és amikor némelyek a templomépületről mondták, hogy gyönyörű (eszményi szép) kövekkel és fogadalmi ajándékokkal van ékesítve, ezt mondta:
6ezekből, amiket láttok, jönnek napok, amelyekben nem marad kő kövön, mind lerombolják.
7Megkérdezték pedig Őt: és ezt mondták: Tanítómester, mikor lesznek ezek? és mi lesz a jele, amikor ezek meg fognak történni?
8Ő pedig (ezt) mondta: vigyázzatok, nehogy félrevezessenek (tévútra vigyenek) benneteket, mert sokan jönnek az én nevemben, és ezt mondják: én vagyok, és az idő elközelgett, nehogy utánuk menjetek.
9Amikor pedig hallotok háborúkról és zavargásokról, nehogy megrémüljetek, mert ezeknek meg kell történni előbb, de nincs mindjárt itt a vég!
10Akkor ezt mondta nekik: nemzet támad nemzetre és királyság királyságra,
11meg nagy földrengések lesznek, helyenként éh(ín)ség és járványok, félelmet keltő tünemények és nagy jelek lesznek az égből,
12de mindezeket megelőzően kezet emelnek rátok és üldözni fognak, kiszolgáltatnak (átadnak) a zsinagógáknak és börtönökbe vetnek, királyok és vezetők elé hurcolnak az én nevem miatt,
13de ez alkalom lesz számotokra a tanú(bizony)ság tételre.
14Véssétek hát (a) szívetekbe: ne törjétek a fejeteket előre, hogyan védekezzetek,
15mert én majd adok nektek szájat és bölcsességet, amelynek egyetlen ellenfeletek sem tud ellenállni vagy ellentmondani.
16Kiszolgáltatnak titeket a szülők és testvérek, a rokonok és barátok, és némelyeket halálra visznek közületek,
17és gyűlöltek lesztek mindenki előtt az én nevemért,
18(de) fejetekről egy hajszál sem vész el,
19a kitartásotokkal megnyeritek a lelketeket.
20Amikor pedig látjátok, hogy Jeruzsálemet hadseregek veszik körül, akkor tudjátok meg (vegyétek tudomásul), hogy elközelgett pusztulása!
21Akkor, aki Júdeában van, meneküljön a hegyekbe, és a városban levők távozzanak belőle, és akik a vidéken vannak, nehogy bemenjenek oda,
22mivelhogy a bosszúállás (igazságszolgáltatás) napjai ezek, hogy beteljesedjék mindaz, ami meg van írva.
23Jaj pedig a várandós és szoptatós anyáknak azokban a napokban, mert nagy szükség lesz a földön, és harag ezen a népen,
24és harci kard éle által hullanak el, és fogságba hurcolják őket mindenféle nemzet közé, és Jeruzsálemet (nem zsidó) nemzetek tiporják (tapossák), míg a (nem zsidó) nemzetek időszaka be nem telik,
25és lesznek jelek a napban, a holdban, és a csillagokban és a földön a nemzetek szorongása tanácstalanságukban a tenger zúgása és a hullámok háborgása miatt,
26megdermednek az emberek a félelemtől és a földkerekségre zúduló szörnyűségek várásától, mert az egek összetartó erői megrendülnek,
27és akkor meglátják az Emberfiát eljönni felhőkben hatalommal és sok dicsőséggel.
28Amikor pedig ezek kezdenek megtörténni, egyenesedjetek föl, és emeljétek föl fejeteket, mert közeleg a ti megváltásotok,
29és mondott egy példázatot (példabeszédet) nekik: nézzétek a fügefát és minden (élő)fát,
30amikor már látjátok, hogy kihajtanak, magatoktól is tudjátok, hogy közel van a nyár.
31Úgy ti is, amikor látjátok, hogy ezek megtörténnek, tudjátok meg, hogy közel van az Isten Királysága.
32Ámen, mondom nektek, nem múlik el ez a nemzedék, míg mindezek meg nem történnek.
33Az ég és a föld elmúlik, de az Én szavaim semmiképpen el nem múlnak.
34Vigyázzatok pedig magatokra, nehogy elnehezítsétek szíveteket mámorban és részegségben és a megélhetés tépelődő gondjaiban, és készületlenül (váratlanul) ne érjen benneteket az a nap,
35mert mint egy tőr, fog lecsapni mindazokra, akik a föld összfelszínén laknak.
36Virraszatok hát minden időszakban könyörögve, hogy legyen erőtök kimenekülni mindezekből, amelyek meglesznek majd, és megállhassatok az Emberfia színe előtt.
37Nappal pedig a templomépületben volt és tanított, éjszakára pedig kiment, és azon a hegyen tartózkodott, amelyet Olajfák hegyének hívnak,
38és a nép mind korán reggel odatódult hozzá, hogy a templomépületben hallgassa Őt.