Bible

1 Közben tízezres tömeg verődött (gyűlt) össze körülötte, annyira, hogy (úgyhogy) egymást taposták, először csak a tanítványainak kezdte mondani: óvakodjatok a farizeusok kovászától, amely a kétszínűség. 2 Nincs pedig semmi elrejtve, ami le ne lepleződnék, sem oly titok, ami ki ne tudódnék. 3 Ezért, amit a sötétben mondtatok, fényes nappal halljátok majd vissza, és amit fülbe súgtatok a kamrákban, azt a háztetőkről fogják hirdetni. 4 Ezt mondom pedig nektek, barátaimnak: nehogy féljetek azoktól, akik a testet megölik, és azon túl (azután) semmi többet nem tehetnek, 5 de megmutatom nektek, kitől féljetek: attól féljetek, akinek, miután megöl, van hatalma a gyehennára vetni, igen, mondom nektek, tőle féljetek. 6 Ugye öt kis verebet árusítanak két fillérért? és egyikükről sem feledkezik meg az isten, 7 sőt, a fejetek hajszálai is mind számon vannak tartva. Ne féljetek (hát)! sok kis verébnél többet értek (drágábbak vagytok). 8 Ezt mondom pedig nektek, hogy aki vallomást tesz rólam az emberek előtt, azt az Emberfia is magáénak vallja (megvallja) az Isten angyalai előtt, 9 aki azonban megtagad engem az emberek előtt, azt én is megtagadom az Isten angyalai előtt, 10 és mindenki, aki az Emberfia ellen szól: bocsánatot nyer, de aki a Szent Szellemet káromolja, nem nyer bocsánatot, 11 amikor pedig a zsinagógákba, elöljárók és hatóságok elé visznek (hurcolnak) benneteket, nehogy azon tépelődjetek, hogyan és mivel védekezzetek, vagy mit mondjatok, 12 mert a Szent Szellem megtanít majd titeket abban az órában arra, amit mondanotok kell. 13 Megszólalt pedig valaki a tömegből: Tanítómester, mondd meg a testvéremnek, hogy ossza meg velem a sorsrészt (az örökséget). 14 Ő pedig ezt mondta neki: ember, ki tett engem fölétek döntőbíróvá vagy részosztóvá? 15 De azután ezt mondta nekik: vigyázzatok (meglássátok) és őrizkedjetek minden kapzsiságtól, mert nem a vagyonban való bővölködéstől függ az ember élete. 16 Mondott pedig egy példabeszédet nekik: egy gazdag embernek jól termett a földje, 17 és fontolgatta magában: mit tegyek? mert nincs hová gyűjtsem a termésemet, 18 és ezt mondta: ezt fogom tenni: lebontom a magtáraimat és nagyobbakat építek majd és odagyűjtöm össze minden gabonámat és javaimat, 19 és ezt mondom a lelkemnek: lélek, sok javad van neked sok esztendőre eltéve, pihenj meg, egyél, igyál, légy vidám! 20 Isten pedig ezt mondta neki: esztelen (meggondolatlan), az éjjel elkérik (számon kérik) a lelkedet tőled, akkor amiket készítettél, kié lesz? 21 Így van az, aki kincset gyűjt (halmoz) magának, és nem Istenben gazdag, 22 majd így szólt a tanítványaihoz: ezért mondom nektek: nehogy tépelődjetek a lelketek miatt, hogy mit egyetek, sem testetek miatt, hogy mit öltsetek föl, 23 mert a lélek több, mint az eledel (táplálék) és a test több, mint az öltözet. 24 Gondoljatok (figyeljetek) a hollókra, hogy nem vetnek, sem nem aratnak, nincs kamrájuk, sem magtáruk és az Isten táplálja őket, mennyivel többet értek a madaraknál? 25 Ki pedig közületek az, aki tépelődésével hozzá tudna tenni termetéhez egy arasznyit? 26 ha tehát a legkisebbre sem vagytok képesek mit tépelődtök a többi felől? 27 Figyeljétek meg, a virágokat, hogyan nőnek, sem nem fonnak, sem nem szőnek, de mondom nektek, hogy Salamon minden dicsőségében sem öltözködött úgy, mint ezek közül egy, 28 ha pedig a mezőn a füvet, amely ma van, holnap kemencébe dobják, Isten így öltözteti, mennyivel inkább titeket, kicsinyhitűek? 29 ti se kérdezgessétek, hogy mit egyetek, vagy mit igyatok, és nehogy nyugtalankodjatok (kételkedjetek), 30 mert ezeket mind a világi nemzetekből valók (nem zsidó népek) keresik, Atyátok azonban tudja, hogy szükségetek van ezekre, 31 inkább keressétek az Ő (Isten) Királyságát, és ezeket ráadásképpen megkapjátok. 32 Nehogy félj, te parányi (kicsiny, maroknyi) nyáj, mert úgy látta jónak az Atyátok, hogy nektek adja a királyságot. 33 Adjátok el amitek van, és adjátok alamizsnául, szerezzetek magatoknak olyan erszényt, amely nem avul el, elfogyhatatlan kincset az egekben, ahol tolvaj nem jut közelébe, és ahol moly sem rágja meg, 34 mert ahol a kincsetek, ott lesz a szívetek is. 35 Legyen derekatok felövezve, és égjen a mécsetek, 36 és ti olyan emberekhez hasonlítsatok, akik urukat várják, mikor jön meg a menyegzőből, hogy amikor megérkezik és kopogtat, mindjárt ajtót nyissanak neki, 37 boldogok azok a rabszolgák, akiket az úr virrasztva (ébren) talál. Ámen, mondom nektek, hogy körülövezi magát, asztalhoz telepíti őket és odamegy, hogy felszolgáljon nekik, 38 és ha a második vagy harmadik őrváltáskor jön is meg, és így találja őket, boldogok azok (a szolgák), 39 ezt pedig tudjátok meg, hogy ha tudná a házigazda, hogy mely órában jön a tolvaj, nem hagyná, hogy betörjön a házába, 40 ti is legyetek készen, mert amely órában nem gondoljátok, abban jön el az Emberfia. 41 Péter pedig ezt mondta: Uram, nekünk mondod ezt a példázatot (példabeszédet) vagy mindenkinek? 42 és ezt mondta az Úr: ki hát a hű és okos gondnok, akit az úr háznépe fölé rendelt, hogy kiadja a kellő időben a kimért gabonarészüket (járandóságukat)? 43 boldog az a rabszolga, akit ura, mikor megjön, ilyen munkában talál. 44 Igazán mondom nektek, hogy minden vagyona fölé állítja őt, 45 de ha ezt mondja a szívében az a rabszolga: még soká nem jön (elidőzik) az uram, és verni kezdi a szolgalegényeket és a szolgálóleányokat, enni és inni és részegeskedni kezd, 46 megjön annak a rabszolgának az ura egy napon, amelyen nem várja, és abban az órában, amelyet nem ismer és kettévágja őt, és a hűtlenek sorsára juttatja, 47 az a rabszolga pedig, aki ismerte az ura akaratát, és nem végezte el, és így nem tett akarata szerint, sok verést kap. 48 Aki pedig nem ismerte, és így tett verést érdemlő dolgokat, (csak) kevés verést kap, mert mindenkitől, akinek sokat adnak, sokat követelnek, és akire sokat bíznak rá, attól többet kérnek számon, 49 tüzet dobni jöttem a földre, és mit akarok, mivelhogy az már felgyulladt? 50 de van (még) egy bemerítkezés, amellyel be kell merítkeznem, és mennyire szorongok, míg ez végbe nem megy. 51 Azt gondoljátok, hogy azért jöttem a földre, hogy békét adjak? Nem, mondom néktek, hanem hogy széthúzást, 52 mert mostantól fogva öten lesznek egy házban, akik megoszlanak egymás közt, három kettő ellen, és kettő három ellen. 53 Szembeszáll az apa fiával és a fiú az apával, anya a lányával és a lány az anyjával, az anyós a menyével és a meny az anyósával. 54 Szólt pedig a tömegekhez is: amikor látjátok (észreveszitek), hogy napnyugatról esőfelhő támad, mindjárt mondjátok: zápor jön, és ez így be is válik, 55 és amikor délről fúj a szél, ezt mondjátok, hogy hőség lesz, és meg is történik. 56 Kétszínűek! a föld és az ég arculatát meg tudjátok vizsgálni, ezt a jelen (mostani) időszakot hogy-hogy nem vizsgáljátok meg? 57 de miért nem ítélitek meg magatoktól is, mi az igazságos? 58 Amikor ellenfeleddel a főbíróhoz tartasz, útközben igyekezzél, hogy megszabadulj tőle, nehogy a bíró elé hurcoljon, és a bíró az ítéletvégrehajtónak átadjon majd, és az ítéletvégrehajtó tömlöcbe vessen, 59 mondom neked, ki nem jössz onnét, míg az utolsó fillért is meg nem adod.