1Péter és János pedig együtt mentek föl a templomépületbe az imádság órájára, kilencre.
2és éppen akkor vittek oda egy embert, aki születésétől (anyja méhétől) fogva sánta volt, akit letettek naponként a templomépület úgynevezett szép-díszes kapujához, hogy alamizsnát kéregessen azoktól, akik a templomépületbe bementek.
3Ez amikor meglátta Pétert és Jánost, hogy azon vannak, hogy benn legyenek a templomépületben, könyörgött, hogy alamizsnát kapjon.
4Péter pedig erősen ránézett (rászögezte szemeit) Jánossal együtt és ezt mondta: tekints miránk!
5Az pedig rájuk figyelt, várva, hogy valamit kap tőlük.
6Péter pedig ezt mondta: ezüstöm és aranyom nincs nekem, de amim van, neked adom: a názáreti Jézus Krisztus nevében jár(kál)j körül!
7és megragadta jobb kezénél fogva, felállította (felsegítette) őt, kinek tüstént megszilárdultak a lábai és a bokái,
8és kiszök(ell)ve megállt és körüljár(kál)t és bement velük együtt a templomépületbe körüljár(kál)va és ugrándozott és dicsőítette az Istent.
9és látta a nép mind őt, hogy körüljár(kál) és dicsőíti az Istent.
10Amikor pedig ráismertek, hogy ez volt az, aki alamizsnáért ült a templomépület szép (díszes) kapujánál, elteltek döbbenettel és magukon kívül voltak afelett, ami vele történt.
11Mivel pedig tartotta magát Péterhez és Jánoshoz (nem tágított mellőlük), a nép mind összefutott hozzájuk az úgynevezett Salamon-csarnokába.
12Amikor pedig Péter ezt látta, így válaszolt a népnek: izraelita férfiak! Mit csodálkoztok ezen, vagy mit néztek (bámultok) úgy miránk, mintha saját erőnkkel (képességünkkel) vagy jámborságunkkal (kegyességünkkel) tettük volna azt, hogy ez körüljár(kál)jon?
13az Ábrahám és Izsák és Jákob Istene, a mi atyánknak az Istene megdicsőítette az ő szolgafiát, Jézust, akit ti ugyan kiszolgáltattatok, átadtatok és megtagadtatok Pilátus előtt, bár az úgy ítélt, hogy szabadon bocsátja (engedi).
14ti pedig a szentet és igaz(ságos)at megtagadtátok és követeltétek, hogy a gyilkos férfinak kegyelmezzen meg,
15az élet Fővezérét pedig megöltétek, akit az Isten életrekeltett a halottak közül, aminek mi tanú(bizonyságtevő)i vagyunk.
16és az Ő nevében való hit alapján ezt, akit láttak és ismertek, megszilárdította az Ő neve és a hithűség, amely általa van, adta neki az épséget, egészsége(ssététel)t mindnyájatok szeme láttára,
17és most testvérek, tudom, hogy tudatlanságból tettétek, ahogy a vezetőitek is.
18Az Isten pedig így töltötte be mindazt, amiket előre hírüladott minden prófétája szája által: hogy a Krisztus mindezt elszenvedi.
19Térjetek észre (változtassátok meg gondolkozás módotokat) és forduljatok meg, hogy eltöröltessenek a bűneitek (vétkeitek), hogy így eljöjjenek a felüdülés időszaka(sza)i az Úr ábrázatától,
20és elküldje a nektek előre kirendelt Jézus Krisztust,
21akit ugyanis az égnek kell magába fogadnia a mindenek helyreállításának idejéig, amelyekről szólt az Isten szent prófétáinak szája által (világ)korszaktól fogva,
22Mózes ugyanis megmondta, hogy prófétát támaszt nektek az Úr, az Isten, testvéreitekből, mint engem, Őt hallgassátok mindenben, amiket csak szólni fog hozzátok.
23Lesz pedig, hogy minden lélek, amely netán nem hallgat e prófétára, ki lesz irtva a népből,
24de minden próféta is, Sámueltől és ezt következőleg, akik csak szóltak, hírül adták ezeket a napokat is.
25ti vagytok a próféták fiai és annak a szövetségnek a fiai, amelyet Isten kötött a mi atyáinkkal, amikor ezt mondta Ábrahámnak: a te magodban (utódodban) áldatik meg (áldásban részesül) a föld minden családja.
26Elsősorban nektek támasztotta fel az Ő szolgafiát, elküldte, hogy megáldjon titeket azzal, hogy mindeniteket elfordítson a gonoszságaitól.