Acts 3
1 Péter és János pedig együtt mentek föl a templomépületbe az imádság órájára, kilencre.
2 és éppen akkor vittek oda egy embert, aki születésétől (anyja méhétől) fogva sánta volt, akit letettek naponként a templomépület úgynevezett szép-díszes kapujához, hogy alamizsnát kéregessen azoktól, akik a templomépületbe bementek.
3 Ez amikor meglátta Pétert és Jánost, hogy azon vannak, hogy benn legyenek a templomépületben, könyörgött, hogy alamizsnát kapjon.
4 Péter pedig erősen ránézett (rászögezte szemeit) Jánossal együtt és ezt mondta: tekints miránk!
5 Az pedig rájuk figyelt, várva, hogy valamit kap tőlük.
6 Péter pedig ezt mondta: ezüstöm és aranyom nincs nekem, de amim van, neked adom: a názáreti Jézus Krisztus nevében jár(kál)j körül!
7 és megragadta jobb kezénél fogva, felállította (felsegítette) őt, kinek tüstént megszilárdultak a lábai és a bokái,
8 és kiszök(ell)ve megállt és körüljár(kál)t és bement velük együtt a templomépületbe körüljár(kál)va és ugrándozott és dicsőítette az Istent.
9 és látta a nép mind őt, hogy körüljár(kál) és dicsőíti az Istent.
10 Amikor pedig ráismertek, hogy ez volt az, aki alamizsnáért ült a templomépület szép (díszes) kapujánál, elteltek döbbenettel és magukon kívül voltak afelett, ami vele történt.
11 Mivel pedig tartotta magát Péterhez és Jánoshoz (nem tágított mellőlük), a nép mind összefutott hozzájuk az úgynevezett Salamon-csarnokába.
12 Amikor pedig Péter ezt látta, így válaszolt a népnek: izraelita férfiak! Mit csodálkoztok ezen, vagy mit néztek (bámultok) úgy miránk, mintha saját erőnkkel (képességünkkel) vagy jámborságunkkal (kegyességünkkel) tettük volna azt, hogy ez körüljár(kál)jon?
13 az Ábrahám és Izsák és Jákob Istene, a mi atyánknak az Istene megdicsőítette az ő szolgafiát, Jézust, akit ti ugyan kiszolgáltattatok, átadtatok és megtagadtatok Pilátus előtt, bár az úgy ítélt, hogy szabadon bocsátja (engedi).
14 ti pedig a szentet és igaz(ságos)at megtagadtátok és követeltétek, hogy a gyilkos férfinak kegyelmezzen meg,
15 az élet Fővezérét pedig megöltétek, akit az Isten életrekeltett a halottak közül, aminek mi tanú(bizonyságtevő)i vagyunk.
16 és az Ő nevében való hit alapján ezt, akit láttak és ismertek, megszilárdította az Ő neve és a hithűség, amely általa van, adta neki az épséget, egészsége(ssététel)t mindnyájatok szeme láttára,
17 és most testvérek, tudom, hogy tudatlanságból tettétek, ahogy a vezetőitek is.
18 Az Isten pedig így töltötte be mindazt, amiket előre hírüladott minden prófétája szája által: hogy a Krisztus mindezt elszenvedi.
19 Térjetek észre (változtassátok meg gondolkozás módotokat) és forduljatok meg, hogy eltöröltessenek a bűneitek (vétkeitek), hogy így eljöjjenek a felüdülés időszaka(sza)i az Úr ábrázatától,
20 és elküldje a nektek előre kirendelt Jézus Krisztust,
21 akit ugyanis az égnek kell magába fogadnia a mindenek helyreállításának idejéig, amelyekről szólt az Isten szent prófétáinak szája által (világ)korszaktól fogva,
22 Mózes ugyanis megmondta, hogy prófétát támaszt nektek az Úr, az Isten, testvéreitekből, mint engem, Őt hallgassátok mindenben, amiket csak szólni fog hozzátok.
23 Lesz pedig, hogy minden lélek, amely netán nem hallgat e prófétára, ki lesz irtva a népből,
24 de minden próféta is, Sámueltől és ezt következőleg, akik csak szóltak, hírül adták ezeket a napokat is.
25 ti vagytok a próféták fiai és annak a szövetségnek a fiai, amelyet Isten kötött a mi atyáinkkal, amikor ezt mondta Ábrahámnak: a te magodban (utódodban) áldatik meg (áldásban részesül) a föld minden családja.
26 Elsősorban nektek támasztotta fel az Ő szolgafiát, elküldte, hogy megáldjon titeket azzal, hogy mindeniteket elfordítson a gonoszságaitól.