1Ebben az időszakban rávetette Heródes király kezeit némelyekre a (kihívott) gyülekezetből valók közül, hogy rosszul bánjon velük,
2megölette Jakabot, a János testvérét karddal,
3látva pedig, hogy ez tetszik a zsidóknak, folytatta és elfogatta Pétert is, akkor voltak a kovásztalan kenyerek napjai,
4le is tartóztatta, tömlöcbe vetette, átadta négy négyes katonai őrségnek, hogy őrizzék; az volt szándéka, hogy pászka (húsvét) után a nép elé vezetteti.
5Pétert tehát őrizték a tömlöcben, tartósan (szüntelenül) imádkozott pedig a (kihívott) gyülekezet az Istenhez őérette,
6amikor pedig Heródes azon volt, hogy elővezetteti, azon az éjszakán Péter két katona között aludt két lánccal megköt(öz)ve és az ajtó előtt őrök tartották szemmel a tömlöcöt
7és lám! az Úr egy angyala (hírvivő követe) ott állt és fény ragyogott a helyiségben, meglökte Péter oldalát, felébresztette (és ezt) mondta: állj fel gyorsan! és lehulltak a láncok a kezeiről,
8így szólt pedig az angyal hozzá: övezd fel magadat és kösd fel saruidat. És megtette így, és (ezt) mondta neki: vedd magadra a felsőruhádat, és kövess engem
9és kijött, követte őt és nem tudta, hogy való(igaz)ság az, ami az angyal által lett, hanem azt gondolta, hogy lát(om)ást lát.
10Átmentek pedig az első őrségen, és a másodikon, elér(kez)tek (eljutottak) a vaskapuhoz, amely a városba visz, amely magától kinyílt nekik, és kimenve előre (végig) mentek egy utcán (és) hirtelen eltűnt mellőle az angyal
11és Péter, amikor magához tért, (ezt) mondta: most tudom való(igazá)ban, hogy kiküldötte az Úr az Ő (hírvivő) angyalát és kiragadott engem Heródes kezéből és a zsidók népének minden várakozásából,
12mihelyt ezt megértette, Máriának, a Márknak is nevezett János anyjának házához érkezett, ahol elég sokan voltak összegyűlve és imádkoztak.
13amikor pedig Péter kopog(tat)ott a kapubejárat ajtaján, odajött egy Ródé nevű szolgálóleány hallgatózni,
14és ráismert a Péter hangjára, az örömtől nem nyitotta fel a kaput, hanem beszaladt és hírül adta (elújságolta), hogy Péter áll a kapu előtt,
15azok pedig így szóltak hozzá: elment az eszed. Az pedig erősítgette, hogy így van (ez a kész helyzet). Azok pedig erre ezt mondták: az angyala (lesz) az.
16Péter pedig közben rendületlenül kopog(tat)ott. Mikor pedig kaput nyitottak, meglátták őt és elálmélkodtak (magukon kívül voltak),
17amikor pedig intett nekik kézzel, hogy maradjanak csöndben, elbeszélte nekik, hogyan vezette ki az Úr a tömlöcből, (ezt) mondta: adjátok tudtul Jakabnak és a testvéreknek ezeket, és útrakelt, elment más helyre.
18Amikor pedig nappal lett, nem kevés riadalom volt a katonák között: mi lett hát Péterrel.
19Heródes pedig kerestette és mivel nem találták, vallatóra fogta az őröket, megparancsolta, hogy vezessék el őket és azután lement Júdeából Cezáreába és ott tartózkodott.
20Heródes pedig haragos nehezteléssel volt a tirusiak és a szidóniak iránt, de azok közös megegyezéssel eljöttek hozzá, és megnyerték Blásztuszt, a király kamarását, békét kértek, mivelhogy vidékük (országuk) a királyéból kapta az élelmet.
21A kitűzött napon pedig Heródes király (dísz)ruhába öltözve bírói emelvényre ülve beszédet intézett hozzájuk
22a köznép hangosan kiáltozott: Ez Isten hangja és nem emberé!
23nyomban lesújtott rá az Isten angyala, mivel nem Istennek adta a dicsőséget és férgektől megemésztetve kilehelte lelkét
24az Úr Igéje pedig növekedett és terjedt.
25Barnabás pedig és Saul szolgálatukat elvégezve visszatértek Jeruzsálembe, magukkal vitték Jánost, akinek mellékneve Márk.