Romans 1
1 Pál, Jézus Krisztusnak szolgája, elhívott apostol, kiválasztva az Isten evangéliumának hirdetésére,
2 amelyet előre megígért az ő prófétái által a szent írásokban,
3 s amely az ő Fiáról szól, a mi Urunk Jézus Krisztusról, aki test szerint Dávid magvából született,
4 de aki a Szentlélek hatalma által Isten Fiául rendeltetett, a halálból való feltámadásával.
5 Általa vettünk kegyelmet és apostolságot, hogy az Ő nevéért a hitben való engedelmességet munkáljuk, mégpedig az összes pogányok között.
6 Ezek között vagytok ti is, mint a Jézus Krisztus elhívottai.
7 Mindazoknak, akik Rómában vagytok, Isten szeretteinek, elhívott szenteknek: Kegyelem nektek és békesség, Istentől, a mi Atyánktól és az Úr Jézus Krisztustól.
8 Először is hálát adok az én Istenemnek Jézus Krisztus által mindnyájatokért, mert a ti hiteteknek az egész világon jó híre van.
9 Tanúm az Isten, akinek lelkem szerint szolgálok az Ő Fiának evangéliumában, hogy szüntelen gondolok reálok,
10 s mindenkor azért könyörgök imádságaimban, vajha egyszer már sikerülne Isten akaratából eljutnom hozzátok.
11 Mert kívánlak titeket látni, hogy valami lelki ajándékot közölhessek veletek, a ti megerősítésetekre,
12 jobban mondva: hogy egymás hite által kölcsönösen megerősödjünk és megvigasztalódjunk.
13 Azt hiszem tudjátok, atyámfiai, hogy már többször el akartam menni hozzátok, hogy nálatok is valami gyümölcsöt szedjek, mint a többi pogányok között, de mindig megakadályozott valami.
14 Mind a görögöknek, mind a barbároknak, mind a bölcseknek, mind a tudatlanoknak tartozom szolgálni,
15 azért szívem szerint kész vagyok az evangéliumot hirdetni nektek is, akik Rómában vagytok.
16 Mert nem szégyellem a Krisztus evangéliumát; Istennek hatalma az minden hívőnek üdvösségére, zsidónak először, de azután görögnek is.
17 Isten igazsága (megváltó ereje) jelenik meg abban, hitből hitbe, amint meg van írva: Az igaz ember pedig hitből él.
18 Isten kinyilvánítja az Ő haragját a mennyből az emberek minden istentelensége és hamissága ellen, akik gonoszul nyomják el az igazságot.
19 Mert ami az Isten felől tudható, világos előttük, mivel az Isten nyilvánvalóvá tette számukra.
20 Hiszen ami benne láthatatlan, tudniillik az ő örökkévaló hatalma és istensége, a világ teremtésétől fogva az ő alkotásaiból megérthető és látható. Nincs tehát mentség számukra,
21 mert bár az Istent megismerték, mégsem dicsőítették, mint Istent. Sem hálát nem adtak neki, hanem okoskodásaikkal hiábavalóságra vetemedtek és balgatag szívük elsötétedett.
22 Bölcseknek vallva magukat, balgatagokká lettek.
23 És az örökkévaló Isten dicsőségét felcserélték múlandó emberek, madarak, négylábú állatok és csúszó-mászó állatok képmásával.
24 Ezért kiszolgáltatta őket az Isten szívük vágyaiban a tisztátalanságra, hogy egymás testét megszeplősítsék,
25 mint akik az isteni igazságot hazugsággá változtatták és a teremtett dolgokat tisztelték és szolgálták a Teremtő helyett, aki mindörökké áldott. Ámen.
26 Ezért kiszolgáltatta őket az Isten tisztátalan szenvedélyekre; mert asszonyaik a természetes (nemi) életet természetellenesre változtatták,
27 hasonlóképpen a férfiak is elhagyták az asszonynéppel való természetes élést, bujaságukban egymásra gerjedtek: férfiak férfiakkal förtelmeskedtek. De el is vették önmagukban tévelygésük méltó büntetését.
28 És amint nem igyekeztek arra, hogy Istenről a tiszta ismeretet vallják, Isten is nyomorult eszük uralma alá adta őket, hogy éktelen dolgokat cselekedjenek.
29 Telve is vannak ezek mindenféle hamissággal, gonoszsággal, kapzsisággal, rosszasággal, rakva irigységgel, gyilkossággal, viszálykodással, álnoksággal, rossz erkölccsel;
30 besúgók, rágalmazók, istengyűlölők, dölyfösek, kevélyek, dicsekvők, rosszban mesterkedők, szüleiknek engedetlenek,
31 oktalanok, hitszegők, szívtelenek, engesztelhetetlenek, irgalmatlanok.
32 Ezek bár ismerik az Isten rendelését, hogy az ilyen dolgokat cselekvők méltók a halálra, mégis nemcsak cselekszik azokat, hanem gyönyörködnek abban, ha mások ilyent cselekszenek.