1Jézus kijött a templomból és tovább ment. Csatlakoztak hozzá tanítványai és mutogatták a templom épületeit.
2Jézus pedig megszólalt és ezt mondotta: Látjátok-e mindezeket? Bizony mondom néktek, nem marad itt kő kövön, amit le ne rombolnának.
3Mikor az Olajfák hegyén ült, odamentek hozzá a tanítványai és bizalmasan megkérdezték: Mondd meg nekünk, mikor lesz meg mindez és mi a jele a te eljövetelednek és a világ végének?
4Jézus ezt felelte nekik: Vigyázzatok, hogy senki meg ne tévesszen titeket!
5Mert sokan jönnek majd az én nevemben és ezt mondják: Én vagyok a Krisztus és sokakat elámítanak.
6Hallotok majd háborúkról és háborúk híreiről, vigyázzatok, és meg ne rémüljetek, mert mindennek meg kell lennie, de ez még nem a vég.
7Nép népre támad, ország ország ellen és lesz éhínség, földrengés.
8De mindez a gyötrelmeknek még csak a kezdete.
9Akkor majd eladnak titeket nyomorgatásra és halálra; gyűlöletesek lesztek minden nép előtt az én nevem miatt.
10Sokan eltántorodnak majd, elárulják és gyűlölik egymást.
11Sok hamis próféta támad, akik sokakat elámítanak.
12És a gonoszság növekedtével a szeretet az emberekben kihűl.
13De aki mindvégig megáll, megtartatik.
14Ezt az Isten országáról szóló evangéliumot hirdetni fogják az egész világon, bizonyságul minden népnek. És akkor jön el a vég.
15Amikor azért tátjátok majd, hogy a „pusztító utálatosság\ amelyről Dániel próféta szólott, ott áll a Szenthelyen - aki olvassa értse meg! -
16akkor, akik Júdeában vannak, meneküljenek a hegyekbe.
17Aki a háztetőn van, ne szálljon le, hogy elvigye a házból holmiját.
18És aki a mezőn van, ne térjen haza a ruhájáért.
19Jaj lesz a terhes és szoptatós asszonyoknak azokban a napokban!
20Imádkozzatok, hogy a ti futásotok ne történjék se télen, se szombatnapon.
21Mert akkor olyan nagy nyomorúság lesz, amilyen nem volt a világ teremtése óta mostanáig és ezután sem lesz soha.
22És ha meg nem rövidülnének azok a napok, senki sem menekülne meg; de a választottakért megrövidülnek majd azok a napok.
23Ha valaki akkor azt mondja nektek: íme itt van a Krisztus! Vagy: amott! Ne higgyétek!
24Mert hamis Krisztusok és hamis próféták támadnak és nagy jeleket és csodákat tesznek, úgyhogy - ha lehet - még a választottakat is félrevezetik.
25íme előre megmondtam néktek.
26Ezért ha majd azt mondják nektek: íme a pusztában van, ne menjetek ki; íme a belső szobákban, ne higgyétek.
27Mint ahogy a villámlás napkeleten támad és napnyugtáig, látszik, úgy lesz az Ember Fiának eljövetele is.
28Ahol a hulla van, oda gyűlnek a saskeselyűk.
29Nyomban ama napok gyötrelmei után a nap elsötétedik és a hold nem fénylik. A csillagok az égről lehullanak és az egek erősségei megrendülnek.
30És akkor megjelenik az Ember Fiának jele az égen. Jajveszékelnek majd a föld minden nemzetséget és meglátják az Ember Fiát eljőni az ég felhőiben hatalommal és nagy dicsőséggel.
31Szétküldi az ő angyalait nagy trombitaszóval és ezek összegyűjtik az ő választottait a négy világtáj felől az ég egyik sarkától az ég másik sarkáig.
32A fügefáról vegyétek a példát. Amikor az ága már zsendül és levelet hajt, tudjátok, hogy közel van a nyár.
33így ti is, amikor mindezt látjátok, vegyétek tudomásul, hogy közel van Ő: az ajtó előtt áll.
34Bizony mondom néktek: Nem múlik el ez a nemzedék addig, amíg mindez meg nem történik.
35Az ég és a föld elmúlnak, de az én beszédeim soha el nem múlnak.
36Arról a napról és óráról pedig senki sem tud, még a mennybéli angyalok sem, sőt még a Fiú sem, hanem csak egyedül az Atyám.
37És amint Nóé napjaiban történt, úgy lesz az Ember Fiának eljövetele is.
38Mert az özönvíz előtt való napokban ettek, ittak, házasodtak és férjhez mentek az emberek, egészen addig a napig, amelyen Nóé bement a bárkába.
39És semmit sem sejtettek, míg el nem jött az özönvíz és mindnyájukat el nem sodorta: így lesz az Ember Fiának eljövetele is.
40Ketten lesznek a mezőn: az egyiket felveszik, a másik ott marad.
41Két asszony őröl a malomban. Az egyiket felveszik, a másik ott marad.
42Vigyázzatok hát, mert nem tudjátok, mikor jön el a ti Uratok.
43Azt pedig jegyezzétek meg, ha a ház ura tudná, hogy az éjszaka melyik őrjárásában jő el a tolvaj, éberen vigyázna és nem engedné, hogy házába törjön.
44Azért legyetek készen ti is, mert az Ember Fia akkor jő el, mikor nem is gondoljátok.
45Ki tehát a hű és bölcs szolga, akit az ő ura az ő házanépe fölé állít, hogy idejében eledelt adjon nekik?
46Boldog az a szolga, akit az ő ura hazatértekor ilyen munkában talál.
47Bizony mondom néktek: gondviselővé rendeli minden vagyona felett.
48De ha gonosz volna az a szolga, s így szólna az ő szívében: Halogatja az én uram a hazajövetelt,
49és verni kezdené szolgatársait, a részegesekkel pedig együtt ennék és innék,
50megjön annak a szolgának az ura egy olyan napon, amelyről neki sejtelme sincs,
51kettévágatja, és a képmutatók sorsára juttatja: ott lesz sírás-rívás és fogcsikorgatás.