1Hat nap múlva Jézus maga mellé vette Pétert, Jakabot és annak testvérét Jánost, és felvitte őket magukban egy magas hegyre.
2És elváltozott előttük. Az arca ragyogott, mint a nap, fény volt a ruhája is.
3És íme megjelent nekik Mózes és Illés, beszélgetve vele.
4Péter megszólalt és azt mondta Jézusnak: Uram, jó nekünk itt lennünk. Ha akarod, építek itt három sátrat: Neked egyet, Mózesnek is egyet, Illésnek is egyet.
5Beszéde közben íme fényes felhő takarta be őket és szózat hallatszott a felhőből: Ez az én szeretett Fiam, akiben gyönyörködöm; Őt hallgassátok.
6Amint a tanítványok ezt hallották, arcra borultak és igen megijedtek.
7De Jézus hozzájuk lépett, megérintette őket es így szólt: Keljetek fel, és ne féljetek.
8senkit sem láttak, csak Jézust egyedül.
9És amikor a hegyről lejöttek, megparancsolta nekik Jézus: Senkinek se szóljatok e látomásról, míg az Ember Fia fel nem támad a halálból.
10És megkérdezték a tanítványai: Miért mondják hát az írástudók, hogy előbb Illésnek kell eljönni?
11Ó pedig ezt felelte: Illés csakugyan eljön előbb és mindent helyreállít majd.
12De én azt mondom nektek: Illés már eljött, de nem ismerték fel őt, hanem kényük kedvükre bántak vele. így kell az Ember Fiának is szenvedni tőlük.
13Ekkor a tanítványok megértették, hogy Keresztelő Jánosról beszél.
14Mikor leértek a sokasághoz, egy ember odament hozzá, térdre borult előtte,
15és így szólt: Uram, könyörülj a fiamon, mert holdkóros és kegyetlenül szenved, gyakorta esik a tűzbe és gyakorta a vízbe.
16Elhoztam őt tanítványaidhoz, de nem tudják meggyógyítani.
17Jézus pedig ezt mondta: Óh, hitetlen és romlott (elfajult) nemzedék! Vajon meddig leszek köztetek? Vajon meddig szenvedlek titeket? Hozzátok őt ide!
18És megdorgálta az ördögöt Jézus és az kiment belőle, a gyermek pedig meggyógyult attól az órától fogva.
19Ekkor a tanítványok megkérdezték bizalmasan Jézust: Miért nem tudtuk ezt kiűzni mi?
20A ti hitetlenségetek miatt, felelte Jézus. Mert bizony mondom nektek, ha akkora hitetek volna, mint egy mustármag és azt mondanátok ennek a hegynek: Menj innen amoda! Oda menne és semmi sem volna lehetetlen nektek.
21Ez a fajta pedig nem megy ki, csak könyörgés és böjtölés által.
22Miközben Galileában együtt vándoroltak (forgolódtak), így szólt hozzájuk Jézus: Az Ember Fia árulással emberek kezébe kerül,
23és megölik őt, de harmadnap feltámad. Nagyon elszomorodtak rajta.
24Mikor pedig Kapernaumba értek, a templomi adószedők odamentek Péterhez és azt kérdezték: A ti mesteretek nem fizeti-e a két drahmát?
25Fizeti, felelte. És amikor bement a házba, megelőzte őt a beszédben Jézus ezzel a kérdéssel: Mit gondolsz Simon, a föld királyai kitől szednek vámot, vagy adót: fiaiktól, vagy az idegenektől?
26Az idegenektől, volt a felelet. Tehát a fiak mentesek, mondotta Jézus.
27De hogy ne botránkoztassuk meg őket, menj a tengerpartra, vesd be a horgot és húzd ki az első halat, amely ráakad. Ha annak száját felnyitod, egy státert (kétszer két drahmát) találsz benne: vedd ki, és add oda nekik értem és érted.