1Abban az időben hallotta Jézus hírét Heródes, a negyedes fejedelem,
2és azt mondta szolgáinak: Keresztelő János ez; ő támadt fel a halálból, azért munkálkodnak benne a csodatevő erők.
3Tudniillik Heródes elfogatta Jánost, bilincsbe verette és tömlöcbe vettette, felesége: Heródiás miatt, aki előbb Fülöpnek, az ő testvérének volt a felesége.
4Azt mondta ugyanis neki János: Nem szabad neked ővele élned.
5Ezért meg akarta Őt öletni, de félt a néptől, mert az prófétának tisztelte.
6Amikor azonban egyszer Heródes születésnapját ülte, Heródiás leánya táncolt előttük, s úgy megtetszett Heródesnek,
7hogy esküvel fogadta: bármit kér, megadja neki.
8Az pedig anyja ösztökélésére így szólt: Add ide nekem egy tálban Keresztelő János fejét.
9Ekkor a király elszomorodott, de esküjéért és a vendégek miatt megparancsolta, hogy adják oda.
10Elküldött a börtönbe és lefejeztette Jánost.
11Elhozták a fejét egy tálban, odaadták a leánynak, az pedig az anyjának vitte.
12János tanítványai odamentek, elvitték a tetemét és eltemették. Azután elmentek és mindezt hírül vitték Jézusnak.
13Amikor ezt Jézus meghallotta, elhajózott onnan egy puszta helyre egyedül. Meghallotta ezt a sokaság és gyalog követte őt a városokból.
14És mikor kiszállt, nagy sokaságot látott maga előtt, megszánta őket és betegeiket meggyógyította.
15Amikor este lett, odamentek a tanítványai és azt mondták: puszta ez a hely és az idő már későre jár. Bocsásd el a sokaságot, hadd menjenek be a falvakba és vegyenek maguknak élelmet.
16Jézus azonban ezt mondta nekik: Nem szükséges elmenniük; adjatok nekik enni ti.
17De azok így szóltak: Nincs itt egyebünk, csak öt kenyerünk és két halunk.
18Ő pedig így szólt: Hozzátok ide.
19Megparancsolta a sokaságnak, hogy telepedjenek le a fűbe, vette az öt kenyeret meg a két halat és feltekintett az égre, hálát adott, (áldást mondott) azután megtörte a kenyereket, adta a tanítványoknak, a tanítványok meg a sokaságnak.
20Mikor aztán mindnyájan ettek és jóllaktak, felszedték a maradék darabokat tizenkét tele kosárral.
21Akik pedig ettek, mintegy ötezerén voltak férfiak, az asszonyokon és a gyermekeken kívül.
22És mindjárt meghagyta tanítványainak, hogy szálljanak a hajóba és őelőtte keljenek át a túlsó partra, Ő meg elbocsátja a sokaságot.
23Miután elbocsátotta a sokaságot, felment a hegyre, hogy ott magánosan imádkozzék. Amikor beesteledett, egyedül volt ott.
24A hajó pedig már a tenger közepén küzdött a habokkal a kedvezőtlen szélben.
25Az éjszaka negyedik őrváltása idején odament hozzájuk Jézus a tengeren járva.
26És amikor a tanítványok meglátták, hogy a tengeren jár, megrémültek és azt mondták: Kísértet ez! És félelmükben kiáltoztak.
27De Jézus azonnal azt kiáltotta feléjük: Bátorság, én vagyok, ne féljetek!
28Ekkor Péter megszólalt: Uram, ha te vagy, parancsolj, hogy odamehessek hozzád a vizén.
29Jöjj! Mondotta Jézus. Erre Péter kiszállt a hajóból és a vizén járva Jézus felé tartott.
30De a széltől megrémült és kezdett süllyedni. Rémülten kiáltotta: Uram, ments meg!
31Jézus azonnal kinyújtotta kezét, megragadta őt és ezt mondta: Kicsinyhitű, miért kételkedtél?
32És amint visszaültek a hajóba, elállt a szél.
33A hajóban lévők pedig leborultak előtte és ezt mondták: Igazán Isten Fia vagy!
34Átkelve a tengeren, Genezáret földjére érkeztek.
35És amikor annak a helységnek lakói felismerték őt, szétküldtek az egész környékre, és minden beteget odavittek hozzá.
36És kérték őt, hogy csak a ruhája szegélyét érinthessék. És akik megérintették, mindnyájan meggyógyultak.