1Aznap Jézus elment hazulról és leült a tenger partján.
2Olyan nagy sokaság gyűlt hozzá, hogy be kellett ülnie a hajóba és a sokaság a parton állva hallgatta.
3És sok mindenre tanította őket, így: íme a magvető kiment vetni.
4Vetéséből némelyik mag az útfélre esett, jöttek a madarak és felkapkodták.
5Megint más mag köves helyre esett, ahol nem volt sok a föld, úgy hogy hamarosan felnőtt, mivel nem volt mélyen a földben.
6De mikor a nap delelőre hágott, a hőség kiégette, mivel nem vert elég mély gyökeret.
7Némelyik pedig a tövisek közé esett és a tövisek felnövekedtek és megfojtották.
8Némely mag pedig a jó földbe esett és termést hozott. Az egyik száz annyit, a másik hatvan annyit, ismét másik harminc annyit.
9Akinek van füle a hallásra, hallja meg!
10Odamentek a tanítványok és azt kérdezték: Miért szólasz hozzájuk példázatokban?
11így felelt: Nektek megadatott, hogy megismerjétek a mennyek országának titkait, azoknak azonban nem adatott meg.
12Mert akinek van, annak adatik a bővölködésig; de akinek nincs, attól még azt is elveszik, amije van.
13Azért beszélek nekik példázatokban, mert látván nem látnak, és hallván nem hallanak, sem nem értenek.
14Beteljesedett rajtuk Ésaiás jövendölése, amely ezt mondja: Hallván halljatok és ne értsetek; nézvén nézzetek és ne lássatok.
15Megkövéredett ennek a népnek a szíve és fülükké! nehezen hallanak, szemüket behunyták, hogy szemükkel ne lássanak, fülükkel ne halljanak, szívükkel ne értsenek, és meg ne térjenek és én meg ne gyógyítsam őket.
16De a ti szemetek boldog, mert lát, fületek is, mert hall.
17Bizony mondom nektek, hogy sok próféta és igaz ember kívánta látni, amiket ti láttok, és nem látták, és hallani, amiket ti hallotok, és nem hallották.
18Ti most azért halljátok meg a magvetőről szóló példázat magyarázatát.
19Amikor valaki hallja a mennyek országáról szóló igét, de nem érti, eljön a gonosz és kiragadja a szívébe vetett magot. Ez az, amelyik az útfélre esett.
20A köves talajra hullott mag pedig az, mikor hallja valaki az igét s mindjárt nagy örömmel fogadja.
21De nincsen magában gyökere, mert még zsenge, ha pedig nyomorúság, vagy üldözés támad az ige miatt, azonnal megtántorodik.
22A tövisek közé esett mag pedig az, aki hallgatja ugyan az igét, de az élet gondja és a gazdagság csábítása megfojtja az igét, úgyhogy nem terem gyümölcsöt.
23A jó földbe esett mag pedig az, aki hallja és érti az igét; ez gyümölcsöt is terem, némelyik száz annyit, némelyik hatvan annyit, némelyik pedig harminc annyit.
24Más példázatot is mondott nekik: Hasonló a mennyek országa ahhoz az emberhez, aki jó magot vetett a földjébe.
25De mikor az emberek aludtak, eljött az ő ellensége és konkolyt vetett a búza közé és eltávozott.
26Mikor pedig szárba szökkent a vetés és termést hozott, felütötte fejét a konkoly is.
27A gazda szolgái előállottak és így szóltak: Uram, nemde tiszta magot vetettél a te földedbe? Honnan van azért benne konkoly?
28Ő pedig azt mondta nekik: Valamelyik ellenségem cselekedte ezt. A szolgák erre azt kérdezték: Akarod-e, hogy nekilássunk és kigyomláljuk a konkolyt?
29Ő azonban így szólt: Nem, mert amikor Összeszeditek a konkolyt, azzal együtt esetleg a búzát is kiszaggatjátok.
30Hadd nőjön együtt mind a kettő az aratásig. És aratáskor majd azt mondom az aratóknak: Szedjétek össze először a konkolyt és kössétek kévébe, hogy elégessék, a búzát pedig takarítsátok be csűrömbe.
31Más példázatot is adott eléjük e szavakkal: Hasonló a mennyek országa a mustármaghoz, amelyet az ember elvet a földjébe.
32Kisebb ez minden magnál a világon. De mikor felnő, minden veteménynél nagyobb, fává lesz, úgy hogy eljönnek az égi madarak és fészket raknak ágain.
33Más példázatot is mondott nekik: Hasonló a mennyek országa a kovászhoz, amelyet vett egy asszony és belekevert három mérce lisztbe, mire az egész megkelt.
34Mindezeket példázatokban mondta Jézus a sokaságnak és példázat nélkül semmit sem mondott nekik,
35hogy beteljesedjék a próféta mondása: Példázatokra nyitom meg számat; feltárom mindazt, ami a világ teremtése óta rejtve volt.(Zsolt 78,2)
36Akkor elbocsátotta a sokaságot és hazament. Ekkor odamentek hozzá a tanítványai és ezt mondták: Magyarázd meg nekünk a szántóföldben nőtt konkoly példázatát.
37És Ő így magyarázta meg: Aki a jó magot veti, az az Ember Fia.
38A szántóföld pedig a világ; a jó mag az Isten országának fiai, a konkoly pedig a Gonosznak a fiai.
39Az ellenség, aki a konkolyt veti, az ördög: az aratás a világvége; az aratók pedig az angyalok.
40Amint azért összegyűjtik a konkolyt és megégetik, úgy lesz a világ végén is.
41Az Ember Fia elküldi majd angyalait és az Ő országából összegyűjteti mindazokat, akik botránkozásokat okoztak, és akik gonoszul cselekedtek.
42Bevetik őket a tüzes kemencébe: siralom lesz ott és fogcsikorgatás.
43Akkor az igazak fénylenek majd, mint a nap, az ő Atyjuk országában. Akinek van füle a hallásra, hallja meg!
44Hasonló a mennyek országa a szántóföldben elrejtett kincshez, amelyet az ember, ha megtalál, elás és örömében elmegy, eladja mindenét, amije van és megveszi azt a szántóföldet.
45Ismét hasonló a mennyek országa a kereskedőhöz, aki igazgyöngyöket keres.
46Amikor egy nagyértékű gyöngyre talált, elment, mindenét eladta és azt vásárolta meg.
47Ismét hasonló a mennyek országa a tengerbe vetett gyalomhoz, amely mindenféle halat összefog.
48Amikor megtelt, a halászok kivonják a partra, és nekiülve kiválogatják a javát edényekbe, a hasznavehetetlent pedig visszadobják.
49így lesz a világvégén is: eljönnek majd az angyalok és kiválogatják az igazak közül a gonoszokat,
50és tüzes kemencébe vetik, ott lesz sírás-rívás és fogcsikorgatás.
51Megértettétek-e mindezt? Azok azt felelték: Meg.
52Ő pedig azt mondta: Ennélfogva minden írástudó, aki megtanulta, milyen a mennyek országa, hasonló ahhoz a gazdához, aki ót és újat hoz elő kamrájából.
53Jézus e példázatok elmondása után hazatért.
54És hazájába érve tovább tanította őket zsinagógájukban, úgy hogy megdöbbentek és azt mondták: Honnan veszi ez az ember ezt a bölcsességet és ezeket az erőket?
55Hát nem ez az ácsmester fia? Nem az ő anyját hívják Máriának, testvéreit meg Jakabnak, Józsefnek, Simonnak és Júdásnak?
56Nőtestvérei is ugyebár mind nálunk laknak? Honnan tudja hát mindezeket?
57És megbotránkoztak őbenne. Jézus pedig azt mondta nekik: Sehol sincs a prófétának kevesebb becsülete, mint a tulajdon hazájában és házában.
58Nem is tett ott sok csodát hitetlenségük miatt.