1Abban az időben a vetéseken haladt át Jézus szombat napon. Tanítványai megéheztek és kezdték a kalászokat szaggatni és enni.
2Mikor ezt a farizeusok látták, így szóltak hozzá: íme a te tanítványaid azt cselekszik, amit szombat napon nem szabad cselekedni.
3De ő így felelt: Nem olvastátok-e, mit cselekedett Dávid, mikor megéhezett ő és kísérete?
4Hogyan ment be az Isten házába és megették az oltárra felrakott szent kenyereket, amelyeket nem lett volna szabad megenni sem neki, sem a kíséretének, hanem csak a papoknak?
5Vagy nem olvastátok-e a törvényben, hogy a szombat napot megszegik a papok a templomban és mégsem vétkeznek?
6Mondom nektek: a templomnál nagyobb van itt.
7Ha pedig tudnátok, mit jelent ez: irgalmasságot akarok és nem áldozatot, nem kárhoztattátok volna az ártatlanokat.
8Mert az Ember Fia ura a szombatnak.
9Eltávozott onnan és a zsinagógájukba ment.
10Es íme ott volt egy sorvadt kezű ember. És hogy vádolhassák Jézust, megkérdezték tőle: Szabad-e szombat napon gyógyítani?
11Ő pedig így felelt: Ha közületek valakinek van egy juha és az szombat napon verembe esik, ki az, aki meg nem ragadja, és ki nem húzza?
12Pedig mennyivel drágább az ember a juhnál! Szabad tehát szombat napon jót cselekedni.
13Akkor így szólt annak az embernek: Nyújtsd ki a kezedet! Kinyújtotta és feltartotta, s íme, olyan ép lett, mint a másik.
14A farizeusok pedig kimentek és tanácsot tartottak ellene, hogyan pusztítsák el?
15Mikor ezt Jézus észrevette, visszavonult onnan. Sokan követték őt, és mindnyájukat meggyógyította.
16Szigorúan meghagyta nekik, hogy mindezt nyilvánosságra ne hozzák.
17Ezzel teljesedik be Ésaiás próféta mondása, aki így szólt:
18íme az én szolgám, akit választottam, akit én szeretek, és akiben gyönyörködöm. Az én Lelkemet adom őbelé és ítéletet hirdet a pogányoknak.
19Nem civódik, és nem kiált, az utcákon senki sem hallja szavát.
20A megrepedezett nádszálat nem töri el és a pislogó mécsest nem oltja ki, míg az igazságot diadalra nem viszi.
21Az ő nevében reménykednek a pogányok.
22Akkor egy vak és néma ördöngöst vittek hozzá és Ő meggyógyította, úgyhogy a vak és néma látott is, beszélt is.
23És az egész sokaság elcsodálkozott és ezt mondta: Talán csak nem ez a Dávid fia?
24A farizeusok ennek hallatára így szóltak: Ez csak Belzebubnak, az ördögök fejedelmének a segítségével űzi ki az ördögöket.
25Jézus pedig, aki ismerte gondolataikat, ezt mondotta: Minden ország, amely önmagával meghasonlik, elpusztul és egyetlen város, vagy háznép sem marad meg, amelyik kettészakadt.
26Márpedig, ha a Sátán űzi ki a Sátánt, akkor meghasonlott önmagával. Hogyan állhat fenn akkor az ő országa?
27És ha én a Belzebub segítségével űzöm ki az ördögöket, a ti fiaitok kinek a segítségével űzik ki? Azért ők lesznek a ti bíráitok!
28Ha pedig én az Isten Lelkének segítségével űzöm ki az ördögöket, akkor már itt van az Isten országa.
29Avagy hogyan hatolhat be bárki az erős ember házába és hogyan rabolhatja el annak holmiját, ha előbb meg nem kötözi őt s úgy rabolja ki a házát?
30Aki nincs velem, ellenem van és aki nem gyűjt velem, tékozol.
31Azt mondom azért néktek: Minden bűn és káromlás megbocsáttatik az embernek, de a Lélek elleni káromlás nem nyer bocsánatot.
32Még az is részesül bocsánatban, aki az Ember Fia ellen szól, de aki a Szentlélek ellen szól. annak nincs bocsánat, sem ezen, sem a jövendő világon.
33Vagy tegyétek a fát jóvá és akkor a gyümölcse is jó. Vagy hagyjátok a fát vadon és akkor a gyümölcse is rossz. Mert gyümölcséről lehet megismerni a fát.
34Mérges kígyók fajzata! Hogyan is szólhatnátok gonosz létetekre jót? Mert a szív teljességéből szól a száj.
35A jó ember a maga jó kincseiből hozza elő a jókat. És a gonosz ember a maga gonosz raktárából hozza elő a gonosz dolgokat.
36De mondom nektek: Minden haszontalan beszédért számot adnak majd az emberek az ítéletnapján.
37Mert beszédedből ítélnek majd igaznak, vagy bűnösnek.
38Ekkor az írástudók és farizeusok közül némelyek újból megszólaltak: Mester, valami égi jelt szeretnénk tőled látni.
39Ő pedig így válaszolt: Gonosz és parázna nemzedék kíván jelt, de nem adatik más jel neki, csak a Jónás próféta jele.
40Mert, amint Jónás három nap és három éjjel volt a cethal gyomrában, úgy lesz az Ember Fia is három nap és három éjjel a föld szívében.
41A ninivei férfiak az ítéletkor együtt támadnak majd fel ezzel a nemzedékkel és megítélik, mivel ők megtértek Jónás prédikálására, és íme nagyobb van itt Jónásnál!
42Dél királynője feltámad majd az ítéletkor e nemzedékkel és megítéli, mert ő eljött a világ végéről, hogy hallhassa Salamon bölcsességét. És íme nagyobb van itt Salamonnál.
43Mikor pedig a tisztátalan lélek kimegy az emberből, sivatag helyeken kóborol, nyugalmat keres, de nem talál.
44Akkor így szól magában: Visszatérek az én házamba, ahonnét kijöttem. Odaérve üresen, kisöpörve és felékesítve találja azt.
45Akkor elmegy és vesz maga mellé hét más lelket, magánál is gonoszabbakat. Elmennek és odaszállnak. És annak az embernek az utóbbi állapota rosszabb lesz az elsőnél. így jár ez a gonosz nemzedék is.
46Még beszélt a sokasághoz, amikor anyja és testvérei megálltak odakint és beszélni akartak vele.
47Valaki figyelmeztette: íme, anyád és testvéreid odakünn állanak és szólni akarnak veled.
48Ő azonban így felelt: Ki az én anyám és kik az én testvéreim?
49És kitárván kezét tanítványai felé ezt mondotta: íme az én anyám és az én testvéreim!
50Mert, aki cselekszi az én mennyei Atyám akaratát, az az én fiútestvérem, nőtestvérem és anyám.