Hebrews 7
1 Ez a Melkisédek Salem királya, a felséges Isten papja. aki a királyok leveréséből visszatérő Ábrahámnak elébe ment és megáldotta őt,
2 akinek Ábrahám tizedet is adott minden zsákmányból. Először is, ha nevét magyarázzuk: igazság királya, azután pedig Salem királya, azaz békesség királya;
3 apa nélkül, anya nélkül, nemzetség nélkül való, sem napjainak kezdete, sem életének vége nincs, de miután hasonlóvá tétetett az Isten Fiához, pap marad mindörökké.
4 Nézzétek tehát, milyen nagy az, akinek a zsákmányból tizedet adott Ábrahám, a pátriárka!
5 Bár azoknak, akik Lévi fiai közül nyerik el a papságot, parancsolatuk van, hogy törvény szerint tizedet szedjenek a néptől, vagyis az ő atyjokfiaitól, jóllehet ők is Ábrahám ágyékából származtak,
6 de itt mégis az vett tizedet Ábrahámtól, akinek nemzetsége nem Ábrahámtól való, és ez áldotta meg amazt, aki az ígéreteket kapta.
7 Márpedig nem lehet vitás, hogy a nagyobb áldja meg a kisebbet,
8 És itt halandó emberek szednek tizedet, ott ellenben az, akiről bizonyság van, hogy él.
9 És hogy úgy mondjam, Ábrahám személyében a tizedet szedő Lévi is adott tizedet.
10 Mert még atyja ágyékában volt, amikor annak elébe ment Melkisédek.
11 Ha tehát a levita papság által volna elérhető a tökéletesség (mert a nép ez alatt a papság alatt kapta a törvényt), mi szükség volna tovább is arra, hogy más pap támadjon a Melkisédek rendje szerint és azt ne Áron rendje szerint való papnak mondják?
12 A papság megváltozásával ugyanis szükségképpen megváltozik a törvény is.
13 Mert az, akiről ez az ige szól, más nemzetségből származott, amelyből senki sem szolgált az oltár körül.
14 Nyilvánvaló ugyanis, hogy a mi Urunk Júdából támadt; márpedig ebből a nemzetségből származó papokról semmit sem szólott Mózes.
15 Még nyilvánvalóbb, ha Melkisédekhez hasonlóan támad más pap,
16 aki nem testi parancsolat törvénye (vérségi leszármazás útján) szerint lett pap, hanem a romolhatatlan élet ereje által.
17 Mert róla szól a bizonyságtétel: Pap vagy te örökké, Melkisédek rendje szerint. [Zsolt 110,4]
18 Mert az előbbi parancsolatot Isten eltörli ugyan, mivel erőtlen és haszontalan
19 - ugyanis a törvény semmiben sem szerzett tökéletességet -, de ugyanakkor jobb reménységet ébreszt, amely közelebb visz őhozzá.
20 Jézus pedig nem eskü nélkül lett pappá, - mert amazok eskü nélkül lettek papokká -,
21 ő pedig annak esküje által, aki így szólt hozzá: Megesküdött az Úr, és nem bánja meg: Pap vagy te örökké,
22 ezért tehát Jézus jobb szövetségnek lett kezesévé.
23 Amazok ugyan többen lettek papokká, mert a halál miatt nem maradhattak meg szolgálatukban,
24 de ennek, minthogy örökké megmarad, változhatatlan a papsága
25 Ezért ő mindörökre meg is tudja tartani azokat, akik őáltala járulnak Istenhez, mert mindenkor él, hogy esedezzék érettük.
26 Mert ilyen főpap illett hozzánk, szent, ártatlan, szeplőtelen, bűn nélküli, aki az egeknél magasságosabb lett,
27 akinek nincs szüksége, mint a (földi) főpapoknak, hogy napról-napra előbb a saját bűneikért mutassanak be áldozatot, azután a nép bűneiért, mert ezt egyszer s mindenkorra megcselekedte, mikor önmagát adta áldozatul.
28 A törvény gyarló embereket rendelt főpapokká, a törvény után jött esküszó pedig az örökké tökéletes Fiút.