Acts 18
1 Ezek után Pál Athénből eltávozott és Korinthusba ment.
2 Itt egy Akvila nevű pontusi származású zsidóra talált, aki nemrég jött Itáliából feleségével, Priszcillával, mivel Klaudiusz megparancsolta, hogy a zsidók mind távozzanak Rómából.
3 Hozzájuk csatlakozott, s mivel ugyanazt a mesterséget folytatta, náluk maradt és együtt dolgoztak. Mesterségükre nézve ugyanis mindketten sátorcsinálók voltak.
4 Vitatkozott minden szombaton a zsinagógában és igyekezett meggyőzni mind a zsidókat, mind a görögöket.
5 Amikor megérkezett Macedóniából Szilás és Timótheus, Pál teljesen az igehirdetésnek szentelte magát és bizonyságot tett a zsidók előtt, hogy Jézus a Krisztus.
6 De mikor ellenszegültek és káromlásokat mondtak, ruhájáról lerázta a port és ezt mondta, nekik: Véretek a fejetekre! Én tiszta vagyok. Mostantól fogva a pogányokhoz megyek.
7 És elköltözött onnét, egy Titiusz Jusztusz nevű istenfélő ember házába, a zsinagóga szomszédságába.
8 Kriszpusz pedig, a zsinagóga elöljárója hitt az Úrban egész házanépével együtt; a korinthusiak közül is sokan, akik az igét hallgatták, hittek és megkeresztelkedtek.
9 Egy éjjel így szólt az Úr látomás által Pálnak: Ne félj, hanem prédikálj és ne hallgass,
10 mert én veled vagyok és senki sem nyúl hozzád, hogy neked ártson; mert nekem sok népem van ebben a városban.
11 És ott lakott egy esztendeig és hat hónapig és tanította köztük az Isten igéjét.
12 Gallió volt Akhája helytartója, amikor a zsidók egy akarattal rátámadtak Pálra s a törvényszék elé vitték,
13 és ezt mondták: Ez az embereket arra csábítja, hogy a törvénnyel ellenkező módon tiszteljék az Istent.
14 Pál éppen meg akarta nyitni a száját, mikor Gallió ezt mondta a zsidóknak: Ha valóban valami erőszakról, vagy gonosz cselekedetről volna szó, zsidók, megokolt volna, hogy meghallgassalak titeket.
15 De mivel tanításról, nevekről és a ti törvényetekről folyik a vita, azt intézzétek el ti magatok egymás közt, mert én ezekben bíró nem akarok lenni.
16 És elutasította őket a törvényszék elől.
17 Ekkor valamennyien megragadták Szósztenészt, a zsinagóga elöljáróját és megverték a törvényszék előtt. Gallió azonban ezzel sem törődött.
18 Pál pedig még egy jó ideig ott maradt, azután elbúcsúzott az atyafiaktól és Szíriába hajózott. Vele együtt ment Priszcilla és Akvila, aki fejét Konkreában megnyíratta; mert ez volt a fogadása.
19 Így jutott el Efézusba. Ott őket elhagyta, maga pedig bement a zsinagógába és vitatkozott a zsidókkal.
20 Ám mikor arra kérték, hogy hosszabb ideig maradjon náluk, nem volt hajlandó.
21 hanem búcsút vett tőlük és azt mondta: Ismét visszajövök hozzátok, ha az Isten akarja, és elhajózott Efézusból.
22 És miután Cézáreába ért, felment Jeruzsálembe, köszöntötte a gyülekezetet és lement Antiókiába.
23 Egy darabig ott időzött, azután elment és rendre bejárta Galácia tartományát és Frigiát és mindenütt erősítette a tanítványokat.
24 Eközben Efézusba érkezett egy Apollós nevű zsidó, alexandriai származású, ékesen szóló férfiú, járatos az írásokban.
25 Ez már oktatást nyert az Úr útjáról. Buzgóságtól égve lelkesen és pontosan hirdette és tanította a Jézusra vonatkozó dolgokat, bár csak János keresztségét ismerte.
26 És kezdett nagy bátorsággal szólani a zsinagógában. Amikor pedig meghallgatta őt Akvila és Priszcilla, magukhoz vették és még pontosabban kifejtették előtte az Isten útját.
27 Majd mikor Akhájába akart átmenni, az atyafiak buzdították és írtak a tanítványoknak, hogy fogadják be. Odaérkezése után nagy segítségükre volt azoknak, akik hívőkké lettek, a kegyelem által
28 nyilvánvalóan nagy erővel cáfolta a zsidókat és bebizonyította az írásokból, hogy Jézus a Krisztus.