1E beszéde végeztével Jézus odahagyván Galileát, Judeának a Jordánon túleső vidékére ment.
2A sok nép pedig követte s ő meggyógyította őket ott.
3Ekkor a farizeusok hozzáfordulva, kísértésképpen kérdezték: Elbocsáthatja-e az ember a feleségét akármilyen okból?
4Erre azt felelte nékik: Nem olvastátok-é, hogy a teremtő kezdettől fogva férfinak és nőnek teremtette az embert,
5s azt mondta: Elhagyja az ember az ő atyját és anyját s ragaszkodik a feleségéhez s a kettő egy test lesz.
6Tehát ők már nem két, hanem egy test. Azért, amit az Isten egybeszerkesztett, ember el ne válassza.
7Ekkor azt kérdezték tőle: Miért rendelte akkor Mózes, hogy az asszonyt váló levélt adva bocsássuk el?
8Erre így válaszolt: Mózes a ti kőszívetek miatt engedte meg nektek, hogy elbocsáthassátok feleségeteket, de kezdetben nem így volt.
9Én pedig azt mondom nektek: aki elbocsátja feleségét, kivéve a házasságtörés esetét, és mást vesz el, házasságtörést követ el.
10Erre a tanítványai azt mondották néki: Ha így áll az ember dolga a feleségével, akkor nem érdemes megházasodni.
11Ő pedig így felelt nékik: Nem mindenki érti meg ezt a beszédet, csak akinek megadatott.
12Vannak ugyanis született herétlenek, vannak mások által kiheréltek s vannak, akik maguk heréitek ki magukat a mennyországért. Aki meg tudja érteni, értse meg.
13E közben kis gyermekeket hoztak hozzá, hogy kezét fejükre téve, megáldja őket; de a tanítványok rájuk támadtak.
14Jézus azonban megszólalt: Ne bántsátok a kis gyermekeket. és ne tiltsátok meg, hogy hozzám jöjjenek! Ilyeneké a mennyország!
15És megáldván őket, eltávozott onnét.
16Eztán egy valaki hozzáfordulva kérdezte: Jó Mester! Mi jót tegyek, hogy örökké éljek?
17Azt felelte néki: Miért mondasz engemet jónak? Senki sem jó, csak egy, az Isten. De ha élni akarsz, tartsd meg a parancsolatokat.
18Melyeket? Kérdi az. Jézus így válaszolt: Ne ölj! Ne törj házasságot! Ne lopj! Ne tégy hamis tanúbizonyságot!
19Tiszteld atyádat és anyádat! Szeresd felebarátodat, mint magadat!
20S szólt az ifjú: Ezt mind megtartottam! Mi gyarlóság van még bennem?
21Jézus így válaszolt néki: Ha tökéletes akarsz lenni, menj, add el mindened és oszd szét a szegények közt s mennyei kincsed lesz. Aztán jer s kövess engemet!
22De az ifjú, ennek hallatára, nagy búsan távozott, mert sok jószága volt.
23Jézus pedig azt mondta tanítványainak: Bizony mondom nektek: a gazdag nehezen jut be a mennyországba.
24Sőt újra mondom nektek: könnyebb a tevének a tű fokán átmenni, mint a gazdagnak a mennyországba jutni.
25A tanítványok, ezt hallva, nagyon megijedtek s kérdezték: Akkor hát ki üdvözülhet?
26Jézus rájuk tekintve szólt: Embernél ez lehetetlen, de Istennél minden lehetséges.
27Erre Péter emelte fel szavát és azt mondta néki: Lám! Mi mindent odahagytunk s követtünk tégedet. Mi sors vár hát reánk?
28Jézus azt felelte nékik: Bizony mondom nektek: ti, hív követőim, az újjászületéskor, midőn az emberfia dicsőséges trónjára ül, ti szintén tizenkét székre ültök és megítélitek Izrael tizenkét törzsét.
29S aki odahagyja házát, fiú- vagy lánytestvéreit, atyját vagy anyját, feleségét, avagy gyermekeit, avagy szántóföldjét az én nevemért, százszoros lesz kárpótlása, s öröksége örök élet.
30Sok első pedig utolsó sok és utolsó első lesz.