Mark 9
1 S azt mondotta nékik: Bizony mondom néktek: vannak néhányan az itt állók között, akik nem ízlelik meg a halált, amíg meg nem látják az Istennek hatalomban eljövő országát.
2 Hat nap múlva aztán maga mellé vette Jézus Pétert, Jakabot és Jánost és felvitte őket magával külön egy nagy, magas hegyre és elváltozott előttük.
3 Ruhája fénylett, vakitó fehér lett, mint a hó. Nincs kallós a földön, aki olyat tudna fehérítni.
4 És megjelent nékik Illés Mózessel s beszédbe eredtek Jézussal.
5 Péter nem állta meg szó nélkül a dolgot s azt mondta Jézusnak: Mester! Jó nékünk itt lennünk! Csináljunk hát három sátrat; egyet néked, egyet Mózesnek, egyet meg Illésnek.
6 De maga sem tudta mit beszél, olyan nagyon megijedtek.
7 Ekkor felhő borult rájuk s a felhőből e szózat hallatszott: Ez az én kedves fiam! Őrá hallgassatok!
8 Hanem mikor nagy hirtelen körültekintettek, nem láttak már maguk körül senkit, csak Jézust egyedül.
9 Á hegyről lejövet, Jézus rájuk parancsolta, hogy ne szóljanak senkinek a látomásukról, csak ha majd az emberfia feltámad holtából.
10 Ezt a kijelentést jól megjegyezvén, maguk közt azon vitatkoztak, mit jelent a halálból való feltámadás.
11 Meg is kérdezték őt: Miért mondják az Írástudók, hogy előbb Illésnek kell eljönnie?
12 És ő azt felelte nékik: Előbb bizonyára Illés jön el eligazít mindent, de nincs-e megírva, az emberfia felől, hogy sokat szenved s megvettetik?
13 Én azonban azt mondom tinéktek, hogy Illés már eljött s amint meg van írva róla, kényük-kedvük szerint bántak vele.
14 Visszatérve tanítványaihoz, körültük sok népet s velük vitatkozó írástudókat látott.
15 Amint észrevették, az egész nép azonnal megdöbbeni és eléje futva, köszöntötte őt.
16 Ő pedig megkérdezte az írástudókat: Miről vitatkoztok?
17 Erre valaki a népből így válaszolt néki: Mester! Elhoztam hozzád a fiamat. Néma lélek szállta meg őt,
18 s ahol előfogja, szaggatja, meg tajtékot túr, fogát csikorgatja és sorvad. Mondtam tanítványaidnak: űzzék ki belőle, de bizony nem tudták.
19 Jézus azt felelte néki: Hitetlen nemzetség! Meddig legyek még veletek? Meddig szíveljelek? Hozzátok ide énhozzám!
20 Odavitték hozzá, S amint reánézett, a lélek azonnal úgy megrázta, hogy végig vágódott a földön s tajtékot túrva, fetrengett
21 Ekkor megkérdezte atyját: Mióta van e baj rajta? Az azt válaszolták: Gyermeksége óta.
22 Gyakran dobta tűzbe is, vízbe is, hogy eleméssze. Ha teheted, segíts, könyörülj meg rajtunk!
23 Erre Jézus azt mondotta néki: Ha tudsz hinni, minden lehetséges a hívőnek.
24 A gyermeknek atyja nyomban sírva fakadt s felkiáltott: Hiszek Uram! Könyörülj hitetlenségemen!
25 Jézus pedig látván, hogy a nép összefut, erősen rászólt a tisztátalan lélekre: Néma, siket lélek! Parancsolom: eredj ki belőle s belé ne menj többet!
26 Az nagyot kiáltva, erősen megrázta és kiment belőle. A fiú pedig olyan lett, mint a holt, úgy hogy sokan azt mondották: meghalt.
27 De Jézus kezénél megfogva, felsegítette őt és az talpra állott.
28 Hogy aztán hazament, megkérdezték a tanítványai: Miért nem tudtuk mi kiűzni?
29 Jézus azt felelte nékik: Ezt a fajzatot nem lehet másként kiűzni, csakis imádsággal s böjtöléssel.
30 Onnét eltávozván, általmentek Galileán, de ő nem akarta, hogy ezt bárki is megtudja.
31 Oktatta ugyanis a tanítványait, tudtukra adván, hogy az emberfia emberek kezébe adatik és megölik, de halála után harmadnap feltámad.
32 Ők azonban nem értették meg őt, megkérdezni pedig nem merték.
33 Eközben Kápernáumba érkeztek. Otthon aztán megkérdezte őket: Miről vitatkoztatok útközben?
34 De azok hallgattak. Útközben ugyanis arról vitatkoztak, hogy ki nagyobb?
35 Jézus leült s előszólítván a tizenkettőt, azt mondotta nékik: Aki első akar lenni, legyen mindnyájatok közt utolsó, legyen mindenki szolgája.
36 S karonfogva egy kicsiny gyermeket, közibük állatta, majd ölébe vette és azt mondta nékik:
37 Aki befogad egy ilyen kis gyermeket az én nevemben, engemet fogad be és aki engemet fogad be; nem engemet, hanem azt fogadja be, aki engem küldőtt
38 Ekkor János megszólalt mondván: Mester! Láttunk valakit, aki a te nevedben ördögöket űzött, pedig nem hívünk; megtiltottuk néki, mert nem hívünk,
39 Jézus azt felelte: Ne tiltsátok néki! Senki sem tesz csodát az én nevem által, hogy egyhamar rosszat mondhasson énrólam.
40 Aki nincs ellenünk, mellettünk van.
41 Aki ha csak egy pohár vizet ád néktek az én nevemben, mivel Krisztus híve vagytok, bizony mondom, nem esik el jutalmától.
42 Aki pedig e bennem hívó kisdedek közül csak egyet is megbotránkoztat, jobb volna annak, ha malomkövet kötnének nyakára s a tengerbe fojtanák.
43 Ha kezed megbotránkoztat, vágd le. Jobb, ha csonkán mégy be az életre, mintha két kézzel vettetel a gyehennára, az olthatatlan tűzre,
44 ahol a kin meg nem szűnik, s a tűz ki nem alszik.
45 S ha lábad botránkoztat meg, vágd le, jobb ha sántán mégy be az életre, mint ha két lábbal vettetel a gyehennára, az olthatatlan tűzre,
46 ahol a kin meg nem szűnik, s a tűz ki nem alszik.
47 S ha szemed botránkoztat meg, vájd ki. Jobb, ha fél szemmel mégy Isten országába, mintha két szemmel vettetel a gyehenna tüzére,
48 ahol a kín meg nem szűnik, s a tűz ki nem alszik,
49 Kiki tűzzel sózatik meg. Nincs sótlan áldozat.
50 Jó a só, de ha a só ízét veszti, mivel sózunk? Só legyen bennetek s békesség köztetek!