Mark 10
1 Útra keltek onnét, a Jordánnak túlsó partja mentén eljutottak judea földére. S újra sok nép tódult hozzá s ő szokása szerint tanította őket.
2 Ekkor a farizeusok hozzáfordulva, kísértésképp megkérdezték őt: Elbocsáthatja-e a férj feleségét?
3 Ő viszont azt kérdezte tőlük: Mit parancsolt néktek Mózes?
4 Azt felelték: Mózes megengedte, hogy válólevelet irjank és úgy bocsássak el.
5 Erre Jézus így válaszolt nékik: Mózes a ti kőszívetek miatt írta néktek e parancsolatot.
6 De az Isten a teremtés kezdetétől fogva férfit s nőt alkotott.
7 Azért: elhagyja az ember atyját és anyját s ragaszkodik a feleségéhez
8 s a kettő, egy test lesz, úgy hogy többé nincs két, hanem csak egy test.
9 Tehát: amit az Isten egybeszerkesztett, ember ne válassza ketté.
10 Otthon viszont a tanítványai tették szóvá előtte a dolgot.
11 S ő azt mondta nékik: Aki elbocsátja feleségét és mást vesz el, házasságtörést követ el.
12 És ha a feleség elhagyja a férjét s máshoz megy, házasságtörést követ el.
13 Eközben kis gyermekeket hoztak hozzá, hogy megáldja őket, de a tanítványok rájuk támadtak.
14 Ezt látva, Jézus megharagudott és azt mondta nékik: Engedjétek, hadd jöjjenek a kis gyermekek énhozzám s ne tiltsátok el őket éntőlem. Ilyeneké az Isten országa.
15 Bizony mondom néktek: Aki nem kis gyermek módjára fogadja az Isten országát, semmiképpen nem megyen be abba.
16 S magához ölelve s kezét rájuk téve, megáldotta őket.
17 Utrakelvén, egy valaki hozzá futott s térdre hullva kérdezte: Jó mester! Mit tegyek, hogy örökké éljek?
18 Jézus azt felelte néki: Miért mondasz engemet jónak? Senkisem jó, csak egy, az Isten.
19 Ismered a parancsolatokat: Ne törj házasságot! Ne ölj! Ne lopj! Ne tégy hamis tanúbizonyságot! Ne rabolj! Tiszteld atyádat és anyádat!
20 Az pedig így válaszolt néki: Mester! Mindezt ifjúságom óta megtartottam.
21 Jézus szeretettel rátekintett és azt mondta néki: Egy hiányzik nálad. Menj! Add el minden vagyonodat és oszd szét a szegények közt s mennyei kincsed lesz. Azután jer és kövess engemet.
22 Az ifjúnak kedvét szegte ez a tanács s nagy búsan távozott, mert sok jószága volt.
23 Jézus pedig körültekintve, azt mondta tanítványainak: Mily nehezen jutnak be a gazdagok az Isten országába!
24 A tanítványok pedig álmélkodtak a beszédén. De ő újra megszólalt és azt mondotta nékik: Fiaim! Mily nehezen jutnak be a gazdagságukban elbizakodottak Isten országába!
25 Könnyebb a tevének a tűfokán átmenni, mint a gazdagnak az Isten országába jutni.
26 Erre azok még inkább elálmélkodtak és egymást kérdézték: Akkor hát ki üdvözülhet?
27 Jézus rájuk tekintve, szólt: Az embereknél ez lehetetlen, de nem az Istenél. Az Istennél minden lehetséges.
28 Ekkor Péter szólt hozzá: Lásd mi mindent odahagytunk s követtünk tégedet.
29 Jézus azt felelte: Bizony mondom néktek: nincsen olyan, aki odahagyta házát, fiú- vagy leánytestvéreit, atyját, avagy anyját, feleségét, gyermekeit, avagy szántóföldjét énérettem és az evangéliomért,
30 hogy százszor annyit ne kapna; most ebben a világban házat, fiú- s leánytestvért, anyát, gyermeket és szántóföldet, üldözések közben; a jövendő világban pedig örök életet.
31 Sok első utolsó és sok utolsó első lesz.
32 Útban voltak Jeruzsálem felé. Jézus ment elöl. A többiek álmélkodva és félve követték. S újra maga mellé véve a tizenkét tanítványt, jövendő sorsáról kezdett beszélgetni velük.
33 Mostmár - úgymond - felmegyünk Jeruzsálembe. Az emberfia a főpapok s az írástudók kezébe adatik, halálra ítélik, átadják a pogányoknak,
34 megcsúfolják, megostorozzák, leköpdösik és megölik, de harmadnap feltámad.
35 Ekkor odamentek hozzá Jakab és János, a Zebedeus fiai s azt mondták: Mester! Szeretnők, ha kérésünket meghallgatnád.
36 Megkérdezte őket: Mit kívántok tőlem?
37 Azt felelték: Engedd meg, hogy egyikünk a jobb, másikunk a bal kezed felől üljön a te dicsőségedben.
38 Jézus így válaszolt nékik: Nem tudjátok, hogy mit kértek. Megtudjátok-e ti inni azt a poharat, amelyet én iszom? Kész vagytok-e beavattatni azzal az avatással, amellyel én beavattatom?
39 Azt felelték: Kész vagyunk. Erre Jézus azt mondotta nékik: Az én poharamat ugyan megisszátok és az én avatásommal beavattattok,
40 de a jobb, avagy balkezem felől való ülőhelyet nem én jelölöm ki, azoké lesz az, akiknek elkészítetett.
41 Ezt hallva, a többi tíz megütközött Jakab s János kívánságán.
42 Jézus pedig előszólítván őket, azt mondta: Tudjátok-e, hogy akik a pogány népek felett uralkodnak, azok zsarnokoskodnak felettük és az ő nagyjaik hatalmaskodnak felettük.
43 De nálatok nem így lesz. Aki nagy akar lenni köztetek, legyen cselédetek,
44 aki első akar lenni köztetek, legyen mindenki szolgája.
45 Mert az emberfia sem azért jött, hogy szolgáltassa magát, hanem, hogy szolgáljon s váltságul adja életét sokakért.
46 Ezenközben megérkeztek Jerikóba. S mikor Jerikóból tanítványaival s a sok néppel elindult, Timeusz fia, Bartimeusz, a vak koldus az út mellett üldögélt
47 s hallván, hogy a názáreti Jézus megy arra, kiáltozni kezdett: Dávid fia! Könyörülj rajtam.
48 De bár sokan csitították, hogy hallgasson, annál inkább kiáltozott: Dávid fia! Könyörülj rajtam.
49 Jézus megállt és azt mondta: Hívjátok őt ide. Oda is hívták a vakot s biztatták: Bátorság! Kelj fel Jézus hív tégedet.
50 Erre ledobta ruháját, felugrott s odament Jézushoz.
51 Jézus megkérdezte: Mit akarsz? Mit tegyek veled? A vak azt felelte: Mester! azt, hogy lássak!
52 Jézus azt mondotta néki: Eredj! A te hited megtartott tégedet. És azonnal megjött a szeme világa s követte Jézust útjában.