Mark 2
1 Pár nap múlva újra Kapernáumba ment, de amint megtudták, hogy haza érkezett,
2 oly sok nép gyűlt össze, hogy az ajtó előtt sem fértek már el s ő prédikált nékik.
3 Ekkor jöttek s hoztak hozzá egy gutaütöttet. Négyen is emelték
4 s mert nem tudtak a nép miatt hozzáférkőzni, felbontván a háztetőt felette, nyílást csináltak és leeresztették a gutaütöttet ágyastul,
5 Jézus látván a hitűket, így szólt a gutaütötthöz: Fiam! Megbocsáttattak a te bűneid!
6 Erre egyik-másik ottan ülő írástudó így okoskodott magában:
7 Miféle káromló beszéd ez? Ki bocsáthatja meg a bűnöket, ha nem egy, az Isten?
8 Jézus mindjárt tudta, miben sántikálnak s azt mondotta nékik: Mit okoskodtok?
9 Hát mi könnyebb? Az-e, ha azt mondom a gutaütöttnek: Megbocsáttattak a te bűneid! avagy, ha azt mondom: Kelj fel, vedd ágyadat és járj!
10 De, hogy tudjátok, hogy az ember fiának van bűnbocsátó hatalma a földön, így szólt a gutaütötthöz:
11 Mondom: kelj fel, vedd ágyadat és menj haza!
12 És az tüstént felkelt, vette ágyát s kiment mindnyájuk szemeláttára úgy, hogy mind elálmélkodtak s Istent dicsőítve, azt mondták: Ilyet még sohasem láttunk!
13 S újra a tóhoz ment A nép mind utána tódult s tanította őket.
14 Mikor pedig onnét eltávozott, a vámnál ülő Lévit, Alfeus fiát meglátván, azt mondotta néki: Kövess engem! Az felkelt s követte,
15 Hanem amint asztalhoz telepedett a Lévi házában, Jézussal s tanítványaival együtt sok vámszedő és bűnös is odatelepedett, mert sokan követték.
16 A farizeusok közül való írástudók azonban, látván, hogy 6 együtt eszik a vámszedőkkel és a bűnösökkel, megkérdezték a tanítványait: Hogy van, hogy ő együtt eszik a vámszedőkkel és a bűnösökkel?
17 Jézus ezt hallva, megszólalt: Nincs szükségük az egészségeseknek orvosra, csak a betegeknek. Nem azért jöttem, hogy az igazakat, hanem hogy a bűnösöket hívjam.
18 Tudvalévő dolog, hogy a János tanítványai és a farizeusok böjtöltek. Eljöttek hát és megkérdezték őt: Hogy van az, hogy a János és a farizeusok tanítványai böjtölnek, a te tanítványaid ellenben nem böjtölnek?
19 Jézus azt felelte nékik: Böjtölhet-e a násznép, amíg a vőlegény velük van? Ameddig a vőlegény velük van, nem böjtölhetnek.
20 De eljön majd az az idő, amikor elszakítják tőlük a vőlegényt, akkor aztán majd böjtölnek.
21 Senki sem tesz új posztóból való foltot az ócska ruhára, vagy ha mégis, a toldás leszakít belőle,t az új a régiből s a szakadás még nagyobb lesz.
22 Új bort sem tölt senki az ócska tömlőbe, vagy ha mégis, az új bor megrepeszti a tömlőt, a bor kifoly s a tömlő elpusztul. Az új bort új tömlőbe kell tölteni.
23 Épp szombat volt, mikor keresztülment a gabonavetésen s a tanítványai útközben kalászfejeket szaggattak.
24 Erre a farizeusok azt mondották néki: Nézd, mit tesznek szombatnap! Tilos dolgot.
25 Ő azonban azt felelte nékik: Sohasem olvastátok, mit tett Dávid, mikor szűkölködött s szolgáival együtt megéhezett?
26 Ugy-e bement az Isten házába Abiatar főpap idejében s megette a szentelt kenyereket, holott csakis a papoknak s rajtuk kívül senki másnak nem volt szabad enni azokból, ő pedig a szolgáknak is adott.
27 S azt mondotta nékik: A szombat van az emberért, nem pedig az ember a szombatért.
28 Az emberfia tehát ura a szombatnapnak.