1Eztán Jézus újra megjelent a tanítványoknak a Tiberiás tavánál.
2Ez a megjelenés ilyenformán történt: Együtt voltak Simon Péter, Tamás, a másik néven Didimusz, a galileai Kánából való Nátánáel, a Zebedeus-fiuk és más két tanítvány.
3Simon Péter ezt mondotta nékik: Elmegyek halászni. Azt felelték néki: Mi is veled megyünk. El is mentek s tüstént hajóra szállottak, hanem azon az éjszakán egy halat sem fogtak.
4Virradatkor Jézus a parton állt, de a tanítványok nem ismertek reá.
5Ekkor Jézus azt mondotta nékik: Fiaim! Van-e valami ennivalótok? Azt felelték néki: Nincsen.
6Ő pedig azt mondotta nékik: Vessétek ki a hálót a hajó jobb oldala felől és fogtok. Kivetették s sehogy sem tudták kihúzni a halak nagy sokasága miatt.
7Ekkor Jézus legkedvesebb tanítványa azt mondta Péternek: Ez az Úr! Simon Péter hallván, hogy az az Úr - minthogy meztelen volt - magára kapva ruháját, beugrott a tóba.
8A többi tanítvány ellenben hajón ment, mert a parttól nem voltak messzebbre, csak mintegy kétszáz singnyire s maguk után húzták a hálót halastól.
9Partra szállván, parázstüzet s rajta halat és kenyeret láttak.
10Jézus azt mondotta nékik: Hozzatok a most fogott halakból.
11Erre Simon Péter kiszállt s a százötvenhárom hallal teli hálót kihúzta a partra s bár ennyi volt benne, a háló mégsem szakadt el.
12Jézus így szólott hozzájuk: Jertek! Reggelizzetek! De egyik tanítvány sem merte megkérdezni tőle: Ki vagy? - mert tudták, hogy ö az Úr.
13S Jézus ment, fogta a kenyeret s odaadta nékik, szintúgy a halat is.
14Ezzel már harmadszor jelent meg Jézus tanítványainak a halálból való feltámadásától fogva.
15Hogy aztán megreggeliztek, így szólt Jézus Simon Péterhez: Simon, Jóna fia! Jobban szeretsz-e engemet ezeknél? Azt felelte néki: Igen Uram! Te tudod, hogy szeretlek tégedet S ő azt mondta néki: Legeltesd az én báránykáimat
16Majd újra, másodszor kérdezte: Simon, Jóna fia! Szeretsz-e engemet? Azt felelte néki: Igen Uram! Te tudod, hogy szeretlek tégedet S ő azt mondta néki: Legeltesd az én juhaimat!
17Aztán harmadszor kérdezte: Simon, Jóna fia! Szeretsz-e engemet? Péternek nagyon fájt hogy harmadszor is megkérdezte tőle: Szeretsz-e engemet? S azt felelte néki: Uram! Te mindent tudsz. Tudod, hogy szeretlek tégedet. Jézus azt mondotta néki: Legeltesd az én juhaimat!
18Bizony, bizony mondom néked. Mikor még te ifjú voltál, övet kötve derekadra, odamentő, ahová akartál; de mikor majd öreg leszesz, megfogódzol s más övez fel téged és oda visz, ahova nem akarsz menni.
19Ezt pedig azért mondotta, hogy tudtára adja, mely halállal fogja megdicsőíteni az Istent. Így szólt aztán azt mondotta néki: Kövess engemet!
20Péter pedig, amint hátrafordult látta, hogy Jézusnak az a kedves tanítványa, aki ama vacsorán a kebléhez simult s azt kérdezte tőle: Uram! Ki az aki elárul tégedet? - követi.
21Ezt látva, Péter megkérdezte Jézust: Uram! Hát erre mi sors vár?
22Jézus azt felelte néki: Ha én úgy akarom, hogy visszatértemig életben maradjon, mi közöd hozzá? Te csak kövess engem.
23S szájról-szájra járt a testvérek közt e mondás: Az a tanítvány nem hal meg. Pedig Jézus nem azt mondta, hogy nem hal meg, hanem: Ha én úgy akarom, hogy visszatértemig életben maradjon, mi közöd hozzá?
24Ez az a tanítvány, aki bizonyságot tesz ezekről s megírta ezeket és mi tudjuk, hogy az ö bizonyságtétele igaz.
25Még sok egyéb dolgot is tett Jézus. Ha azokat egyenként megírnak, véleményem szerint ez az egész világ sem tudná befogadni a megirt könyveket.