1Most aztán már elővette Pilátus Jézust és megostoroztatta.
2A katonák pedig tövisből font koszorút tettek a fejére s bíborköntöst adván reá,
3odamentek hozzá s így köszöntötték őt: Üdv néked zsidók királya! És arcul csapdosták.
4De Pilátus újra kijött és azt mondta nékik: íme elétek vezetem! Értsétek meg, hogy én nem találok benne semmi bűnt.
5S Jézus kijött töviskoronásan és bíborköntösben. S ő azt mondta nékik: ímhol az ember!
6De mikor a főpapok és hajdúk meglátták, kiáltoztak, mondván: Feszítsd meg! Feszítsd meg! Pilátus válaszolt: Vigyétek! Feszítsétek meg ti! Én nem találok benne bűnt.
7De a zsidók azt felelték néki: Nekünk van törvényünk és a mi törvényünk szerint néki meg kell halni, mert ő Isten fiának adta ki magát.
8Ennek hallatára Pilátus még jobban megijedt.
9Bement újra az őrházba s megkérdezte Jézust: Honnét való vagy te? De Jézus nem felelt néki.
10Pilátus rászólott: Nem felelsz nékem? Nem tudod, hogy nékem hatalmamban áll, hogy megfeszítselek és hatalmamban áll, hogy elbocsássalak?
11Jézus így válaszolt: Én felettem néked semmi hatalmad nem volna, ha felülről nem adatott volna meg az néked. Éppen azért annak, aki engem a kezedbe adott, nagyobb bűne van.
12E perctől fogva Pilátus azon volt, hogy elbocsássa őt, de a zsidók kiáltoztak, mondván: Ha ezt elbocsátod, nem vagy a császár barátja. Aki magát királynak adja ki, az a császár ellensége.
13Ezt hallva, Pilátus elővezettette Jézust és a Márványkövezetnek, héberül Gabbatának, nevezett helyen a törvényszékbe ült.
14Épp a páska előnapja s körülbelül tizenkét óra volt. S azt mondotta a zsidóknak: Ímhol a ti királyotok!
15De azok felzúgtak: El, el vele! A keresztre vele! Pilátus megkérdezte őket: Megfeszítsem a ti király tokát? A főpapok azt felelték: Nekünk nincs királyunk, csak császárunk!
16Erre aztán kiadta nékik őt megfeszítés végett. Ok pedig átvették Jézust s elvitték.
17Vállán a kereszttel, a Koponya, héberül Golgota nevű helyre ment.
18Ott megfeszítették őt s vele még más kettőt kétfelől, a középen Jézust.
19Pilátus feliratot is írt s tett a keresztfára. A felirat ez volt: NÁZÁRETI JÉZUS, A ZSIDÓK KIRÁLYA!
20Ezt a feliratot sokan olvasták a zsidók közül, mert az a hely, ahol Jézust megfeszítették, a városhoz közel és az írás héber, görög és latin nyelvű volt.
21Ezért a zsidó főpapok azt mondották Pilátusnak: Ne írd ezt: A zsidók királya, hanem ahogy ő mondotta: A zsidók királya vagyok.
22De Pilátus azt felelte: Amit megírtam, megírtam.
23A katonák pedig, miután megfeszítették Jézust, fogták a ruháját és négy részre osztották, minden katonára egy-egy részt számítva, szintúgy köntösét is. A köntös varrás nélkül való, felülről egészbe szövött volt.
24Azért azt javasolták egymásnak: Ne hasogassuk szét. Sors útján döntsük el, hogy kié legyen. Így teljesedett be az írás eme mondása: Megosztozkodtak ruhámon, Köntösömre pedig sorsot vetettek. A katonák csakugyan így tettek.
25Jézus keresztjénél álltak az ő anyja, az ő anyjának testvére, Mária, a Kleofás felesége és Mária Magdolna.
26Jézus meglátván ott álló anyját s legkedvesebb tanítványát, azt mondta anyjának: Asszony! Íme a te fiad!
27Majd a tanítványhoz fordulva szólt: íme a te anyád! S e perctől fogva az a tanítvány magához vette őt.
28Eztán Jézus, tudván, hogy most már minden elvégeztetett, hogy az írás beteljesedjék, azt mondta: Szomjúhozom!
29Egy ecettel telt edény is volt ott. Ecettel tele itatott szivacsot szúrtak hát egy izsópszárra s szájához tartották.
30Jézus megízlelvén az ecetet, így szólt: Elvégeztetett! És lehajtván fejét, kiadta a lelkét.
31A zsidók, hogy a holttetemek ne maradjanak szombaton át a keresztfán, ünnep előestje lévén - s az a szombat különösen nagy ünnep volt, - megkérték Pilátust, hogy törjék meg azoknak lábszárait s vegyék le azokat.
32A katonák el is jöttek s az elsőnek lábszárait megtörték, majd a másikét is, akit azzal együtt feszítettek meg
33de mikor Jézushoz értek s látták, hogy már meg van halva, nem törték meg az ő lábszárait,
34hanem az egyik katona dárdát döfött oldalába s nyomban vér és víz serkedt ki abból.
35És aki ezt látta, bizonyságot tett és bizonysága igaz. S tudja, hogy igazat mond, hogy ti is higyjétek.
36Mert ez azért történt, hogy beteljesedjék az írás: Az ő csontja nem töretik meg.
37S az a másik Íráshely is: Arra néznek majd, akit átszegeztek.
38Aztán az az arimatiai József, aki a zsidóktól való féltében, csak titokban csatlakozott jézus tanítványaihoz, megkérte Pilátust, hogy levehesse Jézus holttestét. Pilátus meg is engedte. Elment tehát és levette jézus holttestét.
39Majd eljött Nikodémusz is, aki első ízben éjszaka kereste fel Jézust, mintegy száz lítrányi mirha s áloé kenettel.
40Fogták hát Jézus holttestét s zsidó temetési szokás szerint, az illatszerekkel együtt gyolcsba göngyölgették.
41Minthogy pedig a vesztőhely szomszédságában egy kert s a kertben egy új sírbolt volt, ahová még senkit sem temettek:
42a zsidók szombatestje miatt, abba tették Jézust, mivel az a sírbolt közel volt.