John 18
1 Ezt mondván, Jézus kiment tanítványaival a Kidron patakon túlra, ahol egy kert volt s abba bementek ö és a tanítványai.
2 Ezt a helyet Júdás, az ö árulója is ismerte, mert Jézus gyakran gyűlt össze ott tanítványaival.
3 Júdás tehát az őrség egy csapatával és a főpapoktól, meg a farizeusoktól rendelkezésére bocsátott szolgákkal, fáklya-, lámpa- s fegyverszerelten odament.
4 Jézus, aki a maga sorsával teljes tisztában volt, elibük állt s megkérdezte őket: Kit kerestek?
5 Azt felelték néki: A názáreti Jézust. Erre Jézus azt mondotta nékik: Az én vagyok! Júdás, az ő árulója, szintén ott állott mellettük.
6 De mihelyt e szava elhangzott: Az én vagyok! - meghátráltak s földre estek.
7 Ekkor újra megkérdezte őket: Kit kerestek? Azt felelték: A názáreti Jézust.
8 Jézus így válaszolt: Mondtam már, hogy az én vagyok. Ha tehát engem kerestek, ezeket bocsássátok el!
9 Be kellett teljesednie ugyanis ama mondásának: A rámbízottaid közül nem vesztettem el egyet sem.
10 Ekkor Simon Péter kirántotta kardját, rácsapott a főpap szolgájára s levágta annak jobb fülét. A szolgát Málkusnak hívták.
11 De Jézus azt mondta Péternek: Dugd hüvelyébe kardodat. Az Atya nyújtotta poharat, - én ne innám-e ki?
12 Erre az őrcsapat, az ezredes s a zsidók szolgái megfogták Jézust és megkötözve,
13 először is Annáshoz, az akkori főpapnak, Kajafásnak ipához vitték.
14 Ez a Kajafás tanácsolta a zsidóknak, hogy: Jobb, ha egy em¬ber vész el a népért!
15 Simon Péter s egy másik tanítvány kísérte Jézust. Ez a tanítvány ugyanis ismerős volt a főpappal s be is ment a főpap udvarába Jézussal.
16 Péter ellenben kint állt meg az ajtónál. Ekkor az a másik tanítvány, a főpapnak ismerőse visszament és szót váltva az ajtónálló lánnyal, bevezette Pétert.
17 Az ajtónálló lány megkérdezte Pétert: Talán bizony, te is ennek az embernek tanítványai közül való vagy? Azt felelte: Nem vagyok.
18 A szolgák és hajdúk széntüzrakva körben álltak, mert hideg volt s melegedtek. Péter szintén közibük állt s melegedett.
19 Ezalatt a főpap Jézust az ő tanítványai és tanítása dolgában faggatta.
20 Jézus azt felelte néki: Én nyíltan szóltam a világnak. Nap-nap után tanítottam a zsinagógában és a templomban, a zsidóknak közös gyülekező helyén. Titokban nem szóltam semmit.
21 Miért faggatsz engemet? Kérdezd meg hallgatóimat a beszédem felől. Azok tudják, hogy mit mondtam.
22 E szavára az egyik ott álló hajdú arcúi ütötte Jézust, ezt mondván: így válaszolsz a főpapnak?
23 Jézus azt felelte néki: Ha rosszul szóltam, bizonyítsd be, de ha jól, úgy miért ütsz engemet?
24 Erre Annás elküldte öt megkötözve, Kajafáshoz, a főpaphoz.
25 Simon Péter még ott állt és melegedett. S mikor megkérdezték: Talán te is az ö tanítványa vagy? - tagadta, mondván: Nem vagyok.
26 A főpap egyik szolgája, a Péter levágta fülünk rokona azonban megszólalt: Hát nem láttalak-e tégedet ővele a kertben?
27 De Péter újra tagadta. És a kakas azonnal megszólalt.
28 Elvitték hát Jézust Kajafástól az őrházba. Épp reggel volt De nem mentekbe az őrházba, hogy meg ne fertőzzék magukat és a páskát megehessék.
29 Azért Pilátus jött ki hozzájuk s megkérdezte őket: Mivel vádoljátok ezt az embert?
30 Azt felelték: Ha nem volna gonosztévő, nem adtuk volna kezedbe.
31 Erre Pilátus azt mondta: Vigyétek és ítélkezzetek felette a magatok törvénye alapján! A zsidók azonban azt felelték néki; Nekünk nincs jogunk senkit sem megölni.
32 Így teljesedett be Jézusnak ama mondása, amellyel halála módját jelezte.
33 Pilátus most újra bement az őrházba s behivatván Jézust, megkérdezte tőle: Te vagy a zsidók királya?
34 Jézus felelt: Magadtól mondod ezt, avagy mások mondták neked ezt rólam?
35 Pilátus válaszolt: Hát zsidó vagyok én? A te néped s a főpapok adtak téged a kezembe. Mi bűnt követtél el?
36 Jézus felelt: Az én országom nem e világból való. Ha az én országom e világból való volna, úgy az én szolgáim síkra szállanának, hogy ne jussak a zsidók kezébe, de az én országom nem innét való.
37 Erre Pilátus azt mondta néki: Hát csakugyan király vagy? Jézus felelt: Magad mondod, hogy én király vagyok. Én azért születtem s azért jöttem a világra, hogy bizonyságot tegyek az igazságról. Az igazság szülöttje hallgat a szavamra.
38 Pilátus azt mondta neki: Mi az igazság? És ezt mondván, újra kiment a zsidókhoz s igy szólt: Én nem találok benne semmi bűnt.
39 Hanem szokástokhoz híven, szabadon bocsátok egy foglyot a páskaünnepen. Akarjátok-e hát, hogy szabadon bocsássam a zsidók királyát?
40 Erre mindannyian újra kiáltozták: Ne ezt, hanem Barabbást! Az a Barabbás pedig rabló volt.