1Ezt mondotta Jézus, aztán az égre tekintve, így szólt: Atyám! Itt az óra! Dicsőítsd meg a te Fiadat, hogy a te Fiad is megdicsőítsen tégedet,
2ama hatalomnál fogva, amelyet te adtál néki minden halandó emberen, hogy azoknak, akiket rábíztál, örök életet szerezzen.
3Az pedig az örök élet, hogy megismerjenek tégedet, mint egyetlen igaz Istent és a Jézus Krisztust, a te küldöttedet.
4Én megdicsőítettelek tégedet a földön. A rám bízott munkát elvégeztem.
5Most már Atyám, te dicsőíts meg engemet magadnál ama dicsőséggel, amely az enyém volt nálad világkezdet előtt.
6Én megismertettem nevedet azokkal, akiket te nékem adtál e világból. Tieid voltak ők, te bíztad rám őket s igéd szerint éltek.
7Most tudták meg, hogy mindaz tőled van, amit nékem adtál.
8Mert énvelem közlött igéidet közöltem ővelük, ők be is fogadták és igazán meggyőződtek arról, hogy én tőled jöttem s hiszik, hogy te küldtél engemet.
9Érettük könyörgök. Nem a világért könyörgök, hanem értük, akiket rámbíztál, mert ők a tieid.
10Mindenem a tiéd s mindened az enyém, s megdicsőíttettem őbennük.
11Én nem vagyok már a világon, de ők a világon vannak. Én tehozzád megyek. Én szent Atyám! tartsd meg nevedben azokat, akiket rám bíztál, hogy amint mi, úgy ők is egyek legyenek.
12Amíg velük voltam a világon, megtartottam őket a nevedben. Megőriztem rámbízottaidat s nem veszett el közülük más, csakis a kárhozat fia, hogy az írás beteljesedjék.
13Most már hozzád megyek és ezt azért mondom e világon, hogy az én örömöm teljes legyen bennük.
14Én közlöttem velük a te igéidet, de a világ gyűlölte őket, mert ők nem a világból valók, amint én sem vagyok a világból való.
15Nem kérem, hogy vedd ki a világból, hanem hogy őrizd meg a gonosztól őket.
16Nem a f világból valók ők, amint én sem vagyok a világból való.
17Szenteld meg őket igazságoddal. Igéd az Igazság.
18Amint te elküldtél engem a világba, én is úgy küldtem el őket a világba.
19Nékik szentelem magamat, hogy ők is megszenteltessenek az igazságban.
20De nemcsupán ő értük könyörgök, hanem azokért is, akik beszédüket hallva, hinni fognak bennem,
21hogy mindnyájan egyek legyenek, hogy mint te Atyám énbennem s én tebenned vagyok, ők is egyek legyenek mi bennünk s elhigyje a világ, hogy te küldtél engem.
22Teadtad dicsőségemet, megadtam nékik is, hogy egyek legyenek, amint mi egy vagyunk,
23én bennük, te bennem, hogy teljesen egyek legyenek s megtudja a világ, hogy te küldtél engem s úgy szeretted őket, amint engemet szerettél.
24Atyám! Akarom, hogy reámbízottaid ott legyenek velem, ahol én vagyok, hogy lássák teadtad dicsőségemet, mert szerettél engemet világkezdet előtt.
25Igazságos Atyám! A világ nem ismert tégedet, de én ismertelek, ezek is tudják már, hogy te küldtél engemet.
26Megismertettem velük nevedet s megismertetem eztán is, hogy az a szeretet, amellyel te engemet szerettél, bennük legyen s bennük legyek én is.