1Minden, emberek közül választott főpapot emberekért állítanak az Isten szolgálatába, hogy ajándékot s áldozatot mutasson be a bűnökért,
2mint olyan, aki együtt tud érezni a tudatlanokkal és a tévelygőkkel, mert maga is gyarló
3s épp azért köteles úgy a nép, mint a maga bűnéért áldozni.
4S senki sem választja magának önként e tisztséget, hanem, mint Áront is, az Isten hívja meg.
5így Krisztus sem maga emelte fel magát a főpapi méltóságra, hanem az emelte fel őt, aki azt mondotta néki: Te az én fiam, ma szültelek téged!
6vagy amint egy más helyen is mondja: Te örökös pap vagy Melkizédek rendje szerint.
7Olyan, aki földi életében keserves jajgatás és könnyontás közben könyörgött s esedezett ahhoz, aki ki tudta szabadítani a halálból, s meghallgatta istenfélelméért.
8S bár hű volt, megtanulta szenvedése közben az engedelmességet
9s tökéletes élete alapján minden hívének örök üdvösséget szerzett.
10Az Istentől pedig Melkizédek rendje szerint való főpap nevet nyert.
11Sokat tudnánk mi erről mondani, de bajos ezt megértetni, mert süketek vagytok.
12Mert bár ezidőszerint már tanítóknak kellene lennetek, újra rászorultok Isten igéje dolgában az elemi oktatásra. Csak tej való néktek és nem vastag étel.
13Pedig, aki tejjel táplálkozik, kiskorú az és járatlan az igazság beszédében.
14Vastag étel csak az éretteknek, csak azoknak való, akik a szoktatás útján begyakorlott érzékkel különbséget tudnak tenni a jó és rossz között.