1A törvény ugyanis, mint a jövendő jóknak árnyéka és nem való igaz képe, az évről-évre folytonosan bemutatott áldozatokkal sohasem tudja tökéletesekké tenni az oltárhoz járulókat,
2hisz különben abba hagynák az áldozást, mert bűntudat egyáltalán nem terhelné az egyszer s mindenkorra megtisztult áldozóknak lelkét.
3Így ellenben amaz áldozatok révén évről-évre megújul bűneik emléke.
4Lehetetlen dolog is az, hogy a bikák s bakok vére eltörölje a bűnöket,
5Ezért mondja világbajöttekor: Nem kívántál áldozatot s ajándékot, Testem szántad áldozatnak;
6Nem gyönyörködtél az égő s engesztelő áldozatban.
7Erre azt feleltem: Megyék, — meg van írva rólam az írás könyvében óh Isten, hogy megtegyem a te akaratodat,
8Először azt mondja: Nem kívántál áldozatot s ajándékot, égő s engesztelő áldozatot, nem gyönyörködtél a törvényszerű áldozatban sem.
9Azután ezt mondja: Megyek, hogy megtegyem a te akaratodat Eltörli az elsőt, hogy a másodikat érvényben hagyja.
10Ez az akarat a mi szentségünk alapja a Jézus Krisztus testének egyszer s mindenkorra szóló feláldozásával.
11Minden pap naponként szolgál s sokszor mutatja be ugyanazt az áldozatot, amely sohasem tudja eltörölni a bűnt.
12Ő ellenben egy áldozatot hozván a bűnökért, mindörökre Isten jobbjára ült
13s most már várva-várja, míg ellenségei lába zsámolyává tétetnek.
14Mert ő egy áldozatával mindörökre tökéletesekké tette a szenteket.
15Erről a Szent Lélek is bizonyságot tesz. E szavak után ugyanis:
16Ez az a szövetség, amelyet én kötök velük, Ama napok után, mondja az Úr. Szívükbe vésem És elméjükbe írom az én törvényemet,
17nyomban kijelenti: Bűneikre és gonoszságukra a feledés fátyolát borítom.
18Pedig, ahol a bűnök meg vannak bocsátva, ott nincs szükség többé bűnért való áldozatra.
19Azért kedves testvéreim, mivel bizton reméljük, hogy Jézus vére által bemehetünk a szentélybe,
20az életnek amaz új útján, amelyet ő nyitott meg nékünk a kárpiton, vagyis az ő portestén keresztül
21s mivel nagy papunk van az Isten házában:
22járuljunk ő hozzá igaz; hittel és lélekkel, mint akiknek rossz lelkiismerettől szabadult, vérhintette szívük
23s tiszta vízmosta testük van. Ragaszkodjunk rendíthetetlenül a reménység vallásához, mert hű az, aki ígéretet tett
24s kölcsönösen vigyázzunk egymásra, a szeretetre s jótettekre való indítás okából
25s el ne hagyjuk a mi gyülekezetünket, mint némelyek szokták, hanem annál inkább intsük egymást, minél inkább látjuk, hogy ama nagy nap közelget.
26Mert ha az igazság ismeretére eljutva, szánt-szándékkal vétkezünk, nem folyamodhatunk többé a bűnért való áldozathoz,
27hanem az ítélet réme és a harag tüze vár ránk és az megemészti az ellenszegülőket.
28Aki Mózes törvényét áthágja, annak két vagy három tanú bizonysága alapján irgalom nélkül meg kell halnia,
29elgondolhatjátok hát, mennyivel súlyosabb büntetés éri azt, aki megtapodja az Istennek Fiát, tisztátalannak tartja a szövetség vérét, amely megszentelte s a kegyelem Lelkét kigúnyolja.
30Hisz tudjuk, ki mondja: Enyém a bosszúállás, én megfizetek. S szintúgy: Az Úr megítéli népét.
31Rettenetes dolog az élő Isten kezébe esni.
32Gondoljatok vissza az elmúlt időkre, mikor mint a világosságnak fiai, a keserves szenvedések nagy harcát vívtátok,
33mikor megalázva és megnyomorítva, a világ látványtárgyává, majd azoknak, akiket hasonló sors ért, osztályostársaivá lettetek.
34Hiszen ti a foglyokkal is együtt szenvedtetek s vagyonotok elrablását örömmel tűrtétek, tudván, hogy tinéktek jobb és maradandóbb vagyonotok van.
35Ne rendüljön meg hát a ti bizalmatok, amelynek nagy jutalma van.
36Néktek ki kell tartanotok, hogy az Isten akarata szerint élve, megnyerhessétek az ígéretet.
37Még egy, csak egy pár pillanat s a várva várt eljő, nem késik. Az igaz hitből él.
38S ha meghátrál, nem lesz gyönyörűsége lelkemnek benne.
39De nékünk a kárhozatra vivő gyávasághoz nincs közünk, hanem az életmegtartó hithez.