1A hit pedig bizodalom abban, amit remélünk s bizonyosság abban, amit nem látunk.
2Erről ugyanis az ősök tettek tanúbizonyságot.
3Hittel értjük meg, hogy a világ Isten szavára állt elő, hogy az, amit látunk, nem a megfogható dolgok eredménye.
4Hittel vitt Ábel Istennek Káinénál kedvesb áldozatot, az által bizonyosodott meg igazvolta felől, mert az Isten az ő adományát elfogadta s így az által még halva is beszél.
5Hittel ragadtatott el Énok, hogy ne lásson halált, s nem lelték meg, mert az Isten ragadta el. Elragadtatása előtt ugyanis megbizonyosodott az iránt, hogy az Isten gyönyörködött benne.
6Már pedig hit nélkül lehetetlen Istennek tetszeni. Hisz annak, aki az Isten elé járul, hinnie kell, hogy ö létezik, s megjutalmazza azokat, akik őt keresik.
7Szent félelemtől áthatva, hittel csinált Noé bárkát háznépének megmentése végett, mikor soha nem látott dolgokról értesült és az által ítélte meg a világot s lett a hitigazság örökösévé.
8Hittel engedelmeskedett Ábrahám Istennek, mikor meg hívatott, hogy örökség gyanánt kijelölt helyére költözzék és elment anélkül, hogy tudta volna, hová megy.
9Hittel lakozott, mint idegenben, az ígéret földén s sátrakban tanyázott Izsákkal s Jákobbal, ugyanazon ígéretnek örököstársival.
10Mert várva várt ama szilárd alapra épített városra, amelynek építőmestere és megalkotója az Isten.
11Hittel nyert erőt maga Sára is magzatfoganásra, még pedig nagy kora dacára, mert hűnek tartotta az ígérettévőt.
12Azért ez egy s hozzá oly asszonynak, aki már-már halottszámba ment, annyi utódja volt, ahány csillag van az égen és föveny a tenger partján, pedig az megszámlálhatatlan.
13Mint hívok hunytak el ezek mindnyájan anélkül, hogy megérték volna az ígéret beteljesedését. Csak messze távolról nézték s köszöntötték azt, azzal a vallástétellel, hogy ők idegenek s vándorok a földön.
14Pedig akik így beszélnek, nyilván elárulják honkereső mivoltukat.
15Mert ha az a hon forgott volna eszükben, ahonnét kijöttek, módjukban állt volna oda visszatérni.
16De ők egy jobb, vagyis egy mennyei hon után vágyódtak, azért nem szégyenkezik az Isten miattuk, ha őt az ő Istenüknek mondják, mert ő mennyei várost készített nékik.
17Hittel szánta áldozatra Ábrahám Izsákot, mikor próbára tétetett; igen, egyszülöttjét ajánlta fel ő, aki az ígéretet vette
18és akinek megmondatott: Izsák lesz a te utódod!,
19mert úgy gondolkodott, hogy az Isten a holtat is feltámaszthatja; azért, hogy példaképp szolgáljon, fiát újra visszakapta.
20Hittel s a jövőre gondolva, áldotta meg Izsák Jákobot és Ézsaut.
21Hittel áldotta meg a haldokló Jákob József mindkét fiát s botja végére hajolva mondotta el hálaimádságát.
22Hittel gondolt vissza József halálos óráján az Izrael fiainak kijövetelére s intézkedett a temetéséről.
23Hittel rejtegették Mózest a szülei születése után három hónapon át, mert látták, hogy a gyermek gyönyörű s nem féltek a király parancsától.
24Hittel tiltakozott Mózes, mikor felnőtt, az ellen, hogy a Fáraó leánya fiának nevezzék.
25Inkább vállalta az Isten népével való közös nyomorgást, mintsem hogy egy percig is élvezze a bűnnek gyönyörűségét,
26többre becsülvén a Krisztus gyalázatát Egyiptom minden kincsénél, mert a jutalomra gondolt.
27Hittel hagyta oda Egyiptomot és nem félt a király haragjától, mert a láthatatlant szinte látva, erősnek érezte magát.
28Hittel rendelte el a páskát és a vérhintést, hogy az elsőszülöttek gyilkosa ne nyúljon hozzájuk.
29Hittel keltek át a Vörös tengeren, mint valami szárazföldön, holott az egyiptomiakat, mikor azok ezt szintén megkísértették, az ár eltemette.
30Hit által dőltek le Jerikónak hét napon át köröskörül járt falai.
31Hite miatt nem pusztult el a parázna Ráháb a hitetlenekkel együtt, mert ö a kémeket szívesen fogadta.
32S mit mondjak még? Kifogynék az időből is, ha beszélnék Gedeonról, Bárákról, Sámsonról, Jeftéről, Dávidról, Sámuelről és a prófétákról,
33akik hittel igáztak le országokat, osztogattak igazságot, nyertek ígéretet, betömtek oroszlánszájakat,
34eloltották a dühöngő tüzet, kikerülték a kard élét, gyengékből erősek, a csatában hősök lettek, kiverték az ellenséges tábort.
35Az asszonyok visszanyerték halottaikat a feltámadás révén, mások a felajánlott szabadság helyett a kínpadot választották, hogy egy jobb feltámadásban részesüljenek,
36mások pedig kiállva a gúny, ostor s ráadásul a bilincs és börtön próbáját,
37megköveztettek, máglyára rakattak, kettéfűrészeltettek, kardélre hányattak s ínséget, nyomort, kínt szenvedve, juh- és kecskebőrbe bújva bolyongtak
38és akikre nem volt méltó ez a világ, pusztákon, hegyekben, barlangokban, földszakadékokban bujdostak.
39Es ezek, bár hittel bizonyságot tettek, egytől-egyig elestek az ígérettől,
40mert az Isten nékünk valami jobbat szánt, hogy nélkülünk ne nyerhessék meg a teljes üdvösséget.