Hebrews 11
1 A hit pedig bizodalom abban, amit remélünk s bizonyosság abban, amit nem látunk.
2 Erről ugyanis az ősök tettek tanúbizonyságot.
3 Hittel értjük meg, hogy a világ Isten szavára állt elő, hogy az, amit látunk, nem a megfogható dolgok eredménye.
4 Hittel vitt Ábel Istennek Káinénál kedvesb áldozatot, az által bizonyosodott meg igazvolta felől, mert az Isten az ő adományát elfogadta s így az által még halva is beszél.
5 Hittel ragadtatott el Énok, hogy ne lásson halált, s nem lelték meg, mert az Isten ragadta el. Elragadtatása előtt ugyanis megbizonyosodott az iránt, hogy az Isten gyönyörködött benne.
6 Már pedig hit nélkül lehetetlen Istennek tetszeni. Hisz annak, aki az Isten elé járul, hinnie kell, hogy ö létezik, s megjutalmazza azokat, akik őt keresik.
7 Szent félelemtől áthatva, hittel csinált Noé bárkát háznépének megmentése végett, mikor soha nem látott dolgokról értesült és az által ítélte meg a világot s lett a hitigazság örökösévé.
8 Hittel engedelmeskedett Ábrahám Istennek, mikor meg hívatott, hogy örökség gyanánt kijelölt helyére költözzék és elment anélkül, hogy tudta volna, hová megy.
9 Hittel lakozott, mint idegenben, az ígéret földén s sátrakban tanyázott Izsákkal s Jákobbal, ugyanazon ígéretnek örököstársival.
10 Mert várva várt ama szilárd alapra épített városra, amelynek építőmestere és megalkotója az Isten.
11 Hittel nyert erőt maga Sára is magzatfoganásra, még pedig nagy kora dacára, mert hűnek tartotta az ígérettévőt.
12 Azért ez egy s hozzá oly asszonynak, aki már-már halottszámba ment, annyi utódja volt, ahány csillag van az égen és föveny a tenger partján, pedig az megszámlálhatatlan.
13 Mint hívok hunytak el ezek mindnyájan anélkül, hogy megérték volna az ígéret beteljesedését. Csak messze távolról nézték s köszöntötték azt, azzal a vallástétellel, hogy ők idegenek s vándorok a földön.
14 Pedig akik így beszélnek, nyilván elárulják honkereső mivoltukat.
15 Mert ha az a hon forgott volna eszükben, ahonnét kijöttek, módjukban állt volna oda visszatérni.
16 De ők egy jobb, vagyis egy mennyei hon után vágyódtak, azért nem szégyenkezik az Isten miattuk, ha őt az ő Istenüknek mondják, mert ő mennyei várost készített nékik.
17 Hittel szánta áldozatra Ábrahám Izsákot, mikor próbára tétetett; igen, egyszülöttjét ajánlta fel ő, aki az ígéretet vette
18 és akinek megmondatott: Izsák lesz a te utódod!,
19 mert úgy gondolkodott, hogy az Isten a holtat is feltámaszthatja; azért, hogy példaképp szolgáljon, fiát újra visszakapta.
20 Hittel s a jövőre gondolva, áldotta meg Izsák Jákobot és Ézsaut.
21 Hittel áldotta meg a haldokló Jákob József mindkét fiát s botja végére hajolva mondotta el hálaimádságát.
22 Hittel gondolt vissza József halálos óráján az Izrael fiainak kijövetelére s intézkedett a temetéséről.
23 Hittel rejtegették Mózest a szülei születése után három hónapon át, mert látták, hogy a gyermek gyönyörű s nem féltek a király parancsától.
24 Hittel tiltakozott Mózes, mikor felnőtt, az ellen, hogy a Fáraó leánya fiának nevezzék.
25 Inkább vállalta az Isten népével való közös nyomorgást, mintsem hogy egy percig is élvezze a bűnnek gyönyörűségét,
26 többre becsülvén a Krisztus gyalázatát Egyiptom minden kincsénél, mert a jutalomra gondolt.
27 Hittel hagyta oda Egyiptomot és nem félt a király haragjától, mert a láthatatlant szinte látva, erősnek érezte magát.
28 Hittel rendelte el a páskát és a vérhintést, hogy az elsőszülöttek gyilkosa ne nyúljon hozzájuk.
29 Hittel keltek át a Vörös tengeren, mint valami szárazföldön, holott az egyiptomiakat, mikor azok ezt szintén megkísértették, az ár eltemette.
30 Hit által dőltek le Jerikónak hét napon át köröskörül járt falai.
31 Hite miatt nem pusztult el a parázna Ráháb a hitetlenekkel együtt, mert ö a kémeket szívesen fogadta.
32 S mit mondjak még? Kifogynék az időből is, ha beszélnék Gedeonról, Bárákról, Sámsonról, Jeftéről, Dávidról, Sámuelről és a prófétákról,
33 akik hittel igáztak le országokat, osztogattak igazságot, nyertek ígéretet, betömtek oroszlánszájakat,
34 eloltották a dühöngő tüzet, kikerülték a kard élét, gyengékből erősek, a csatában hősök lettek, kiverték az ellenséges tábort.
35 Az asszonyok visszanyerték halottaikat a feltámadás révén, mások a felajánlott szabadság helyett a kínpadot választották, hogy egy jobb feltámadásban részesüljenek,
36 mások pedig kiállva a gúny, ostor s ráadásul a bilincs és börtön próbáját,
37 megköveztettek, máglyára rakattak, kettéfűrészeltettek, kardélre hányattak s ínséget, nyomort, kínt szenvedve, juh- és kecskebőrbe bújva bolyongtak
38 és akikre nem volt méltó ez a világ, pusztákon, hegyekben, barlangokban, földszakadékokban bujdostak.
39 Es ezek, bár hittel bizonyságot tettek, egytől-egyig elestek az ígérettől,
40 mert az Isten nékünk valami jobbat szánt, hogy nélkülünk ne nyerhessék meg a teljes üdvösséget.