1Saul szintén helyeselte az ő kivégzését. Aznap a aztán nagy üldözés tört ki a jeruzsálemi gyülekezet ellen. S mind elszéledtek, az apostolokat kivéve, Júdea és Samária vidékén.
2Istvánt pedig az istenfélő férfiak eltemették s megsiratták keservesen.
3Saul is részt vett a gyülekezet pusztításában. Sorra járta a házakat s férfit, asszonyt egyként elhurcolva, a börtönbe vetett.
4Az elszéledt hívek az igét hirdetve vándorútra keltek.
5Fülöp lement Samária egyik városába s ott prédikálta a Krisztust.
6nép egyetértve buzgón hallgatta beszédét, hallván s látván a csodatetteit.
7Mert szavára a tisztátalan lelkek harsány kiáltással sok emberből kitakarodtak és sok gutaütött és sánta gyógyult meg.
8S lett nagy öröm a városban.
9De ugyanott egy Simon nevű férfi már előbb is bűvészkedett és elámította Samária népét, azt állítván, hogy ő valami nagy ember.
10S csüngtek-lógtak rajta mindnyájan, apraja-nagyja egyaránt s azt mondották; Ez az Isten ama Nagynevű csodaereje!
11S azért csüngtek-lógtak rajta, mert bűvészetével régtől fogva elbájolta őket.
12De mikor az Isten országáról és a Jézus Krisztus nevéről szóló evangéliumot hirdető Fülöpnek hittek, férfiak s asszonyok egyaránt beavattatták magukat
13Sőt Simon maga is hitt és beavattatván, Fülöphöz szegődött, mitöbb a nagy jelek s csodák láttára, magánkívül lett bámulatában.
14A jeruzsálemi apostolok pedig arra a hírre, hogy Samária bevette az Isten igéjét, elküldték hozzájuk Pétert és Jánost
15s azok, mihelyt megérkeztek, imádkoztak értük, hogy Szent Lelket vegyenek.
16Mert az még egyikükre sem szállott le, ők csak beavattattak az Úr Jézus nevébe.
17Ekkor vették kezük rátétele közben a Szent Lelket.
18Simon látván, hogy a Szent Lélek az apostolok kézrátételére adatik meg, pénzzel kínálta meg őket,
19mondván: Adjátok meg nékem is azt a hatalmat, hogy akire kezemet ráteszem, szintén vegye a Szent Lelket.
20De Péter így felelt néki: Pusztulj a pénzeddel együtt! Azt gondolod, hogy az Isten ajándékát pénzen lehet megszerezni?
21Se részed, se jussod nincs ahhoz, mert a te szíved nem tiszta az Isten előtt.
22Vétkezd le gonoszságodat s kérd az Istent, hátha megbocsátja néked szíved e szánkát.
23Mert úgy látom, te a gonoszság s álnokság bilincsét hordozod.
24Erre Simon így válaszolt: Könyörögjetek az Úrnak énértem, hogy ne legyen foganatja nálam egy szavatoknak sem.
25A küldöttek e bizonyságtétel s az Úr igéjének hirdetése után visszatértek Jeruzsálembe és sok samáriai faluban hirdették az evangéliomot.
26Az Úrnak angyala pedig így szólott Fülöphöz: Készülj és menj délirányba a Jeruzsálemből Gazába vezető járatlan úton.
27S felkészült, útrakelt. Ugyanakkor egy szerecsen férfiú, Kandakénak, a szerecsen királyasszonynak eunuk udvarnagyja s teljhatalmú kincstárosa, aki Jeruzsálembe járt imádkozni,
28hazatérőben, szekerén ülve, Ézsaiás prófétát olvasta.
29Ekkor a Szent Lélek így szólott Fülöphöz: Eredj oda s csatlakozzál ahhoz a szekérhez.
30Fülöp odafutva, hallotta őt, amint Ézsaiás prófétát olvasta s megkérdezte tőle: Érted, amit olvassz?
31Azt felelte: Hogy érthetném, ha nincs, aki megmagyarázza? S megkérte Fülöpöt, hogy szálljon fel s üljön le melléje.
32Az írásnak pedig, amit olvasott, ez volt a tartalma: Mint a juhot, úgy vitték a vágóhídra S ahogy a bárány megnémul nyirője kezében, Úgy hallgatott ő is.
33Megalázás volt végzete. Ki beszél nemzetségéről? Eltűnt a földről nyomtalan.
34Az eunuk, Fülöphöz fordulva, megszólalt: Kérlek, kiről mondja ezt a próféta? Maga magáról, vagy valaki másról?
35Erre Fülöp, ajakát megnyitva, az írás alapján hirdetni kezedte néki Jézust.
36Útközben valami vízhez érkeztek s az eunuk így szólt! Nézd! Itt a víz. Mi gátolhat abban, hogy beavattassam?
37Fülöp felelt: Ha hiszesz teljes szívedből, megteheted. Az pedig rámondta: Hiszem, hogy Jézus Krisztus Isten fia.
38S megállítván a szekeret, mindketten, Fülöp s az eunuk leszálltak a vízbe és beavatta őt.
39A vízből kijövet azonban az Úr lelke elragadta magával Fülöpöt s az eunuk nem látta többé őt s örvendező szívvel tovább ment a maga útján.
40Fülöp pedig elkerült Azótba s vándorútján minden városnak hirdette az evangéliomot, míg Cezáreába nem jutott.