1Péter s János együtt mentek fel a templomba a délután háromórai könyörgésre.
2Éppen akkor vittek arra egy bizonyos, születésétől fogva sánta embert is, akit naponként leszoktak tenni a templomnak úgynevezett Szép-Kapujánál, hogy alamizsnát kérjen a templomba-menőktől.
3Ez az ember a templomba igyekvő Pétert és Jánost meglátván, tőlük is kért alamizsnát,
4de Péter Jánossal együtt, rávetette szemét és azt mondta: Nézz ránk!
5És az rájuk nézett, remélve, hogy kap tőlük valamit.
6Péter azonban azt mondta: Ezüstöm, aranyom nincsen, de amim van néked adom: a názáreti Jézus nevében, kelj fel és járj!
7S jobb kezét megfogva, felsegítette őt s lába és bokája azonnal megerősödött.
8Felugrott s talpraállt, aztán neki indult s bement velük a templomba, járt, kelt, ugrándozott s dicsérte az Istent.
9Mindenki látta, amint járt s dicsérte az Istent.
10S ráismertek, hogy ö az az alamizsnakérő, aki a templomnak Szép-Kapuja mellett szokott üldögélni és csodálták és bámulták, ami vele történt.
11Mikor pedig Péterhez és Jánoshoz szegődött, az egész nép lelkendezve utánuk futott az úgynevezett Salamon-tornácba.
12Ezt látva, Péter így szólt a néphez: Izraelita férfiak! Mit csodálkoztok ti ezen s mit bámultok minket, mintha mi a magunk erejéből avagy jóságunkból cselekedtük volna, hogy ez jár.
13Ábrahám, Izsák és Jákob Istene, a mi atyáink Istene dicsőítette meg fiát, a Jézust, akit ti Pilátus kezébe adtatok és megtagadtatok, holott ö elhatározta, hogy elbocsátja őt.
14Igen - ti a szent és igaz embert megtagadtátok s a gyilkosnak kértetek kegyelmet,
15az élet fejedelmét ellenben kivégeztétek. De az Isten feltámasztotta öt a halálból, mi vagyunk tanú rá.
16S az ö nevében való hit alapján ezt az embert, akit itt láttok és jól ismertek, az ő neve erősítette meg s az ő tőle származó hit adta vissza néki ezt az épségét mindnyájatoknak szeme láttára.
17Most már tudom kedves testvéreim, hogy amit tettetek, ti azt ép úgy tudatlanságból tettétek vele, valamint elöljáróitok is.
18Az Isten azonban, amit az összes próféták ajaka által hirdetett, tudniillik, hogy Krisztusnak szenvednie kell, ily módon teljesítette be.
19Éppen ezért, szánva-bánva dolgotokat, térjetek meg, hogy nyoma se maradjon a bűneiteknek s az Úr felderítse rátok az új életnek boldog korszakát
20és elküldje néktek a megígért Jézus Krisztust,
21akinek a mennyben kell maradni mindaddig, amíg be nem következik, amit az Isten minden ő szent prófétájának ajaka által kezdettől fogva hirdetett: a világmegújhodás.
22Mert Mózes az atyáknak megmondta: Istenetek, az Úr olyan prófétát támaszt tinéktek véreitek közül, aminő én vagyok. Mindenben, amit mond, reá hallgassatok.
23Amely lélek pedig arra a prófétám nem hallgat, kiírtatik a nép közül.
24A többi próféta is, Sámueltől fogva, sorra, ahány csak megszólalt, mind erről a korszakról jövendőit
25Ti vagytok a próféták s ama szövetség fiai, amelyet az Isten atyáinkkal kötött, Kamikor Ábrahámnak azt mondta: a te magodban megáldtatik a föld minden nemzetsége.
26Isten az ő Fiát, Jézust, elsősorban néktek támasztotta fel és azért küldte el hozzátok, hogy mindenitek megtérvén gonoszságából, megáldjon titeket