Acts 18
1 Ezek után Pál búcsút vett Aténtől, s elment Korintusba
2 ahol egy pontusi származású, Akvila nevű zsidóval, aki Itáliából nem rég jött s ennek feleségével, Prisciliával találkozott - Klaudius parancsára ugyanis el kellett minden zsidónak Rómát hagynia - és hozzájuk csatlakozott.
3 S mert egy mesterségük volt, náluk maradt és dolgozott. Mesterségükre nézve ugyanis sátorcsinálók voltak.
4 Minden szombaton vitatkozott a zsinagógában és meggyőzte a zsidókat épp úgy, mint a görögöket.
5 Sőt mikor Szilás és Timóteus Macedóniából megjöttek, Pál egészen neki buzdult s bebizonyította a zsidóknak, hogy Jézus a Krisztus.
6 De mikor azok ezt tagadták s káromló szavakban törtek ki, kirázva ruháját, azt mondotta nékik: Lelketek rajta! Én ártatlan vagyok. Mostantól fogva a pogányokhoz megyek.
7 S átment onnét egy istenfélő embernek, Ticius Jusztusznak a zsinagógával szomszédos házába.
8 A zsinagóga feje, Kriszpusz pedig az Úrnak híve lett háznépével együtt, sőt, a korintusiak közzül is sok hallgatója hitt és beavattatta magát.
9 Az Úr pedig éjszakai látomásban azt mondotta Pálnak: Ne félj, hanem beszélj és ne hallgass.
10 Veled vagyok, nem bánt téged s nem árt néked senki, mert sok népem van nékem ebben a városban.
11 S ott maradt egy álló esztendeig s hat hónapig és hirdette köztük az Isten igéjét.
12 Gallió akájai helytartósága alatt azonban a zsidók közös akarattal rátámadtak Pálra s a törvényszék elé hurcolták,
13 ezt mondván: Ez az ember törvényellenes vallásra csábítja a népet.
14 Pál már-már megszólalt, mikor Gallió, a zsidókhoz fordulva, így szólt: Zsidók!
15 Ha valami kihágásról vagy bűntényről volna szó, annak rendje-módja szerint meghallgatnálak titeket, de ha a panasz rátok tartozó tan, név s törvény körül forog, intézzétek el azt magatok közt, mert én az ilyen dolgokban nem akarok bíró lenni.
16 S elkergette őket a törvényszék elöl.
17 Erre mindanyian Zosztenészre, a zsinagóga fejére rontottak és megverték a törvényszék előtt, de Gallió éppenséggel nem törődött velük.
18 Pál pedig ott maradt még egy jó ideig, aztán búcsút vett a testvérektől és minthogy fogadalmat tett Kenkreában lenyíratván haját, Priscilla s Akvilla társaságában elhajózott Szíriába.
19 De Efezusba érkezve ottan elvált tőlük. Ő maga pedig bement a zsinagógába s vitatkozott a zsidókkal.
20 S mikor azok kérten kérték, hogy maradjon huzamosabb ideig őnáluk, nem hajlott szavukra,
21 hanem búcsút mondva így szólt: A ránk jövő ünnepet okvetlen Jeruzsálemben kell nékem meg ülnöm, aztán, ha az Isten úgy akarja, újra visszatérek hozzátok.
22 S elhajózott Efezusból, majd Cezáreán át Jeruzsálembe ment és a gyülekezet köszöntése után, lement Antiókiába.
23 Pár napot töltvén ott, újra útra kelt. Bejárta a harmadik galáciai tartományt s Frigiát s megerősítette minden tanítványát.
24 Eközben jött Efezusba egy Apollósz nevű, alexandriai származású ékesszóló s az írásban igen jártas zsidó,
25 aki, mint az Úr útjának avatott tudósa, lelkes hévvel hirdette és alaposan fejtegette a Jézus dolgait, noha csak a János avatását ismerte.
26 S nyíltan, bátran prédikált a zsinagógában is. Mikor Akvila s Priscilla beszélni hallották, magukhoz vették s még alaposabban megismertették őt az Isten útjával.
27 Sőt mikor át akart menni Akájába, a testvérek buzdító szavára, megírták a tanítványoknak, hogy fogadják szívesen. Odajutva, a hívek nagy hasznát látták tehetségének,
28 mert ő igen alaposan és nyíltan cáfolta meg a zsidókat, kimutatván az írásból, hogy Jézus a Krisztus.