1Én sem szólhattam hát hozzátok, testvérek, mint lelkiekhez, hanem mint érzékiekhez, mint a Krisztusban gyermekekhez.
2Tejjel tápláltalak titeket s nem vastagétellel. Mert ti ezt még nem tudtátok volna megemészteni. Sőt most sem tudnátok.
3Ti még mindig érzékiek vagytok. Irigységtek, versengéstek nem arra vall-e, hogy érzékiek vagytok s gyarló embermódra éltek.
4Vagy nem gyarlóság-e az, ha az egyik így szól: Én a Pálé vagyok, a másik meg: Én az Apollószé.
5Hát ki az a Pál és ki az az Apollósz? Szolgák, akik hitre bírtak, még pedig mindenik az Úr adta tehetsége szerint.
6Én plántáltam, Apollósz öntözött, de az áldást Isten adta.
7Azért sem nem a plántáló, sem nem az öntöző, csak az áldásadó isten a valaki.
8Egyébként plántáló avagy öntöző egyre megy; egyik, mint a másik, munkája szerint kapja meg jutalmát.
9Mi Isten munkatársai, ti viszont az Isten szántófölde, Isten épülete vagytok.
10Én, Istentől nyert kegyelmemnél fogva, mint bölcs építőmester alapot vetettem, más meg arra. épít. De ki-ki vigyázzon, mimódon épít rá.
11Más alapot azonkívül, amely megvettetett s ez a Jézus Krisztus, nem vethet senkisem.
12Hogy aztán mit épít arra, aranyat, ezüstöt, drágakövet, vagy fát, szénát, szalmát-e,
13az majd kinek, kinek a munkáján látszik meg. Kideríti az Úr napja, mert az tűzben jő el s a tűzpróba megmutatja, kinek milyen a munkája.
14Akinek az építménye a próbát kiállja, jutalmát megkapja,
15akinek munkája porrá ég, mint a káros ember, megmenekül ugyan, de csak úgy tűzön át.
16Nem tudjátok-e, hogy ti az Istennek temploma vagytok s az Istennek lelke lakozik bennetek?
17Aki az Isten templomát megrontja, azt az Isten is megrontja, mert az Isten temploma szent, s ti az vagytok.
18Ne ámítsa magát senki. Aki magát közületek bölcsnek tartja e világon, legyen bolond, hogy bölccsé lehessen.
19Mert e világ bőlcsesége bolondság Istennél. Meg van írva: Ő meg fogja a bölcseket ravaszságukban.
20S szintúgy: Az Úr ismeri a bölcsek hívságos gondolatait.
21Azért senki se dicsekedjék emberekkel. Minden a tiétek.
22Tiétek Pál, Apollósz, Kéfás, tiétek a világ, az élet és halál, tiétek a jelen, tiétek a jövő; minden a tiétek.
23Ti viszont a Krisztusé vagytok. A Krisztus pedig Istené.