1Oktató; az ezráhi Étántól. (2) Az Úr kegyelmességeit örökké éneklem; firól fira ismertetem hűségedet számmal.
2(3) Mert azt mondom: a kegyelem örökre épült; az égben, ott állítottad fel hűségedet:
3(4) Szövetséget kötöttem választottammal; megesküdtem Dávidnak, az én szolgámnak:
4(5) Örökre megerősítem magodat; és firól fira építem trónodat. Szelá.
5(6) És vallást tesznek az égben csodáidról Uram; és hűségedről a Szentek gyülekezetében:
6(7) hogy ki ér fel a felhők felett az Úrral; ki hasonló az istenfiak között az Úrhoz?
7(8) Rettenetes erős Isten a Szentek tanácsában nagyon; és félelmetes egész környezete felett.
8(9) Uram, seregek Istene, ki oly hatalmas, mint Jah? És te hűségeddel vagy körülvéve.
9(10) Te vagy, aki a tenger dölyfén uralkodik; ha hullámai felemelkednek, te csendesíted le:
10(11) te törted össze Ráhábot, mint egy ledöföttet; szórtad szét erős karoddal ellenségeidet.
11(12) Tiéd az ég és tiéd a föld; a földkerekét, és ami betölti, te fundáltad:
12(13) északot és délt te teremtetted; Tábor és Hermon a te nevedben ujjonganak.
13(14) Tiéd a kar a hatalommal együtt; erős a kezed, emelkedett a jobbod:
14(15) igazság és ítélet trónod alapja kegyelem és hűség áll színed előtt.
15(16) Boldog a nép, mely ismeri a riadót; a te orcád világosságában jár, Uram:
16(17) a te nevedben vigad egész nap; a te igazságodban emelkedett.
17(18) Mert erejük dicsősége te vagy; és jó kedvedben felemeled szarvunkat:
18(19) mert az Uré a mi pajzsunk; és Izráel Szentjéé a mi királyunk.
19(20) Akkor egy látásban szóltál szentjeidnek; és azt mondtad: Egy hősre tettem a segítséget; felemeltem egy választottat a népből.
20(21) Dávidot kerestem ki szolgámnak; őt kentem fel szent olajommal.
21(22) Mert kezem erősen áll őmellette; és karom erőssé teszi őt.
22(23) Ellenség el nem nyomja őt; és álnokság fia meg nem alázza őt:
23(24) mert összetöröm előtte támadóit; és megverem gyűlölőit.
24(25) És hűségem és kegyelmem vele lesz; és nevem által felemelkedik szarva:
25(26) és kezét a tengerre teszem; jobbját pedig a folyamokra.
26(27) Ő így hív engem: Én atyám, te; Istenem és üdvöm szirtje:
27(28) én pedig elsőszülöttemmé teszem őt; legfelsőbbé a föld királyai között.
28(29) Örökre megőrzöm iránta kegyelmemet; és szövetségem megbízható lesz vele:
29(30) és magvát folytontartóvá teszem; trónját pedig, mint az ég napjait.
30(31) Ha fiai elhagyják tanításomat; és nem járnak ítéleteimben:
31(32) ha törvényeimet megszentségtelenítik; és parancsolataimat nem tartják meg:
32(33) akkor meglátogatom kihágásukat vesszővel; és bűnösségüket csapásokkal:
33(34) de kegyelmemet nem bontom fel vele; és nem hazudtolom meg hűségemet.
34(35) Nem szentségtelenítem meg szövetségemet; és ami ajkaimon kijött, nem változtatom meg:
35(36) egyet esküdtem szentségemre; nem fogok Dávidnak hazudni:
36(37) Magva örökké előttem lesz; és trónja, míg a nap:
37(38) örökké szilárdan áll, mint a hold; és mint a hű tanú a felhőkben. Szelá.
38(39) És te elvetetted és megvetetted; felindultál felkenteddel szemben:
39(40) megutáltad szolgád szövetségét; koronáját a földig szentségtelenítetted.
40(41) Letörted minden kerítését; rommá tetted erődeit:
41(42) bármely útonjáró fosztogatja azt; gyalázattá lett szomszédai előtt.
42(43) Felemelted szorongatóinak jobbját; megörvendeztetted minden ellenségét:
43(44) kardja élét is visszafordítottad; és nem állattad meg a háborúban.
44(45) Véget vetettél fényének; és trónját a földre döntötted.
45(46) Megrövidítetted ifjúsága napjait; gyalázatot borítottál reá. Szelá.
46(47) Meddig, Uram? Örökre elrejtőzöl; és haragod, mint a tűz?
47(48) Jusson eszedbe, nekem mi az élet; mely hiábavalóságra teremtettél minden emberfiát!
48(49) Ki az az ember, aki él, és nem lát halált; megmenti lelkét az alvilág kezéből? Szelá.
49(50) Hol vannak előbbi kegyelmességeid, Uram? Dávidnak megesküdtél hűségedre!
50(51) Jusson eszedbe, Uram, szolgáid gyalázata; hogy mind a keblemben hordozom sok néptől:
51(52) mellyel gyaláznak a te ellenségeid, Uram; mellyel gyalázzák felkented sarkait.
52(53) Áldott legyen az Úr örökké! Ámen és ámen.