1A karmesternek; Dávid zsoltára. (2) Ments meg engem, Uram, a gonosz embertől; az erőszak emberétől őrizz meg engem.
2(3) Akik veszedelmeket gondolnak szívükben; minden nap háborúra sereglenek.
3(4) Élesítik nyelvüket, mint a kígyó: vipera méreg van az ajkuk alatt. Szelá.
4(5) Őrizz meg engem, Uram, a hitetlen kezeitől, az erőszak emberétől ments meg engem; akik lépteim elgáncsolásán gondolkoznak.
5(6) A kevélyek tőrt rejtettek elém és köteleket, hálót feszítettek ki az út mellé; kelepcéket állítottak nekem. Szelá.
6(7) Azt mondom az Urnak: Istenem vagy te; figyelj, Uram, könyörgésem szavára.
7(8) Uram, én Uram, üdvösségem ereje; aki fedezted fejemet a fegyver napján:
8(9) ne add meg, Uram, a hitetlenek kívánságát; tervét ne sikerítsd, hogy felülkerekedjenek. Szelá.
9(10) Kerülgetőim fejét; ajkaik veszedelme borítsa el azokat.
10(11) Essenek rájuk parazsak, a tűzbe ejtse őket; mélységekbe, honnét nem kelnek fel.
11(12) Nyelvember nem fog megállni a földön, gonosz erőszak férfia; romlásba hajszolja őt.
12(13) Tudom, hogy az Úr igazat tesz a nyomorultnak; ítéletet a szegényeknek:
13(14) igen, az igazak hálát fognak adni nevednek; a becsületesek laknak színed előtt.