1Fiam, ha kezes lettél felebarátodért; kezedet adtad másért:
2kelepcébe jutottál szád mondásai által; meg vagy fogva szád mondásai által:
3Ezt tedd most már, fiam, hogy megszabadulj, ha felebarátod kezébe jutottál: eredj el, tiportasd meg magadat, és zaklasd felebarátaidat:
4ne engedj álmot szemeidnek; és szendert szempilládnak:
5szabadítsd ki magadat, mint az őz a kézből; és mint a madár a madarász kezéből.
6Menj a hangyához, oh te rest; nézd meg útjait, és légy bölcs.
7Noha nincs neki vezére, elöljárója és uralkodója:
8előkészíti nyáron kenyerét; begyűjti aratáskor élelmét.
9Még meddig fekszel, te rest; mikor kelsz fel álmodból?
10Egy kis álom, egy kis szender; egy kis kézösszefonás fekve:
11így jön rád a szegénység, mint egy útonálló; és a szűkölködés, mint egy pajzsos férfiú.
12Mihaszna ember, hamis férfiú: aki facsarós szájjal jár;
13szemeivel kacsint, lábaival beszél; ujjaival jelt ad.
14Romlottságok vannak a szívében; gonoszt tervel minden időben, patvart indít:
15ezért hirtelen jön rá szerencsétlenség; hirtelen összetörik gyógyíthatatlanul.
16Ez a hat az, amit gyűlöl az Úr; és hét, amit utál a lelke:
17kevély szemek, hazug nyelv; ártatlan vért ontó kezek:
18álnok kigondolásokat tervelő szív; a gonoszra sietve futó lábak:
19aki hazugságokat lehel, a hamis tanú; és aki patvart indít testvérek között.
20Őrizd meg, fiam, atyád parancsát;és el ne hagyd anyád tanítását:
21kösd a szívedre állandóan; fűzd a nyakad körül.
22Jártodban vezetni fog téged, fektedben őrködik feletted; és ha felébredsz, az beszélget veled.
23Mert mécs a parancs; és a tanítás világosság; és életút a fegyelmező feddések:
24hogy megőrizzenek téged a rossz asszonytól; illetéktelen nyelv hízelgésétől.
25Meg ne kívánd szépségét szívedben; és meg ne fogjon téged szempilláival:
26mert a parázna nő körül vannak egy kerek kenyérig; és a más felesége drága lelket vadász.
27Vehet-e valaki tüzet a keblébe, hogy ruhái meg ne gyulladjanak;
28vagy járhat-e valaki parazson, hogy lábai meg ne égjenek?
29Így van, aki bemegy felebarátja feleségéhez; nem marad büntetlen senki, aki hozzá nyúl.
30Nem vetik meg a tolvajt, ha lop étvágya kielégítésére, mikor éhes:
31ha rajta kapják, megtérítheti hétszeresen;háza egész vagyonát odaadhatja.
32Aki házasságtörést követ el egy asszonnyal, az esztelen; aki önmagát el akarja veszíteni, az tesz ilyet:
33verést és szégyent vesz magára; és gyalázata nem töröltetik el.
34Ha féltékenységből van a férfi dühe; akkor nem kímél a bosszúállás napján.
35Nem tekint semmi váltságdíjra; és nem nyugszik bele, bármennyi ajándékot adsz.