1és elérkezett a hetedik hónap és Izráel fiai városaikban voltak: az egész nép mint egy ember a Vízkapu előtti térre gyülekezett; és azt mondták Ezrának, az írástudónak, hogy hozza elő Mózes Tanításának könyvét, melyet az Úr parancsolt Izráelnek.
2Tehát elhozta Ezra pap a Tanítást a gyülekezet elé, férfi, asszony és mindenki elé, aki értelemmel hallgathatta; a hetedik hónap első napján.
3És olvasott belőle azon a téren, mely a Vízkapu előtt van reggeltől délig a férfiak és asszonyok előtt, és azok előtt, akik megértették; és az egész nép füle a Tanítás könyvén volt.
4És Ezra, az írástudó egy faemelvényen állt, melyet e célra csináltak, mellette pedig Mattitjá, Semá, Anájá, Úrijá, Hilkija és Maaszéjá állt jobbról; és balról Pedájá, Misáél, Malkijá, Hásum, Hasbaddáná, Zekarja, Mesullám.
5És Ezra kinyitotta a könyvet az egész nép szemei előtt, mert az egész népnek felette volt; és mikor kinyitotta, felállt az egész nép.
6Akkor Ezra áldotta az Urat, a nagy Istent; és az egész nép kézfelemeléssel felelte: Ámen, ámen; aztán meghajoltak és leborultak az Úr előtt arccal a földre.
7Jésua pedig és Báni, Serébjá, Jámin, Akkub, Sabbetai, Hódijá, Maaszéjá, Kelitá, Azarjá, Józábád, Hánán, Pelája és a léviták magyarázták a népnek a Tanítást; a nép pedig helyt állt.
8És értelmezve olvastak a könyvből, az Isten Tanításából; megadva az értelmet, hogy megértsék az olvasást.
9Akkor azt mondta Nehemia, azaz a helytartó, és Ezra pap, az írástudó, és a léviták, akik a népnek magyaráztak, az egész népnek: E nap szent az Úrnak, a ti Isteneteknek, ne gyászoljatok és ne sírjatok; mert az egész nép sírt, mikor hallotta a Tanítás szavait.
10És azt mondta nekik: Menjetek, egyetek kövérségeket és igyatok édességeket, és küldjetek részt belőlük annak, akinek nincs készítve, mert szent ez a nap a mi Urunknak; tehát ne búsuljatok, mert az Úr öröme a ti erősségetek.
11A léviták is csendesítették az egész népet, mondván: Csitt, mert ez a nap szent, tehát ne búsuljatok.
12Erre elment az egész nép enni és inni és részeket küldeni és nagy vigasságot szerezni; mert megértették a beszédeket, melyeket tanítottak nekik.
13És másnap összegyűltek az egész nép ősháztáj-fői, a papok és a léviták Ezrához, az írástudóhoz; éspedig a Tanítás igéit megnézegetni.
14És írva találták a Tanításban, hogy az Úr megparancsolta Mózes által, hogy Izráel fiai sátorokban lakjanak az ünnepen a hetedik hónapban;
15és hogy hirdessék ki és küldjenek szét üzenetet minden városukba és Jeruzsálembe, mondván: Menjetek ki a hegyre, és hozzatok olajfa-ágakat, vad olajfa-ágakat, mirtuszágakat, pálmaágakat, és lombos faágakat sátorokat készíteni, mint meg van írva.
16És kiment a nép és hozott, és csináltak maguknak sátorokat, ki-ki a maga háza tetején vagy udvaraikban, vagy az Isten házának udvarain; és a Vízkapu terén és az Efraim-kapu terén.
17És az egész gyülekezet csinált sátorokat, akik a fogságból visszatértek, és a sátorokban laktak, mert nem csináltak ilyet Izráel fiai Józsuénak, a Nún fiának napjaitól fogva addig a napig; tehát volt nagy öröm.
18És napról napra olvastak az Isten Tanításának könyvéből az első naptól az utolsó napig; és hét nap tartottak ünnepet, a nyolcadik nap pedig ünnepi gyülekezés volt a rendtartás szerint.