1És előszólítván tizenkét tanítványát, teljhatalmat adott nekik a tisztátlan szellemeken, hogy kiűzzék azokat, és meggyógyítsanak minden betegséget és minden erőtlenséget.
2A tizenkét apostolnak pedig ezek a nevei: az első Simon, az úgynevezett Péter, és András, a testvére, Jakab, a Zebedeus fia és János, a testvére,
3Filep és Bertalan, Tamás és Máté, a vámszedő, Jakab, az Alfeus fia és Lebbeus, melléknevén Taddeus,
4Simon, a kanaáni és Júdás Iskariót, aki el is árulta őt.
5Ezt a tizenkettőt elküldte Jézus, és megparancsolta nekik, mondván: Pogányok útjára ne menjetek, samaritánus városba ne menjetek be,
6hanem menjetek inkább Izráel házának elveszett juhaihoz.
7Amint pedig mentek, prédikáljatok, mondván: Elközelített a mennyek országa.
8Betegeket gyógyítsatok, poklosokat tisztítsatok, halottakat támasszatok, ördögöket űzzetek; ingyen vettétek, ingyen adjátok.
9Ne szerezzetek aranyat, se ezüstöt, se pénzt övetekbe,
10se útitáskát, se két ruhát, se sarut, se botot; mert méltó a munkás az ő táplálékára.
11Amely városba pedig vagy faluba bementek, tudakozzátok meg, ki abban méltó, és ott maradjatok, míg ki nem mentek.
12Mikor pedig a házba bementek, köszöntsétek azt.
13És ha a ház méltó, szálljon reá békességetek; ha pedig nem méltó, békességetek térjen vissza rátok.
14És ha valaki nem fogad el titeket és nem hallgatja beszédeiteket, menjetek ki abból a házból vagy városból, és rázzátok le a port lábaitokról.
15Bizony mondom nektek, könnyebb lesz Szodoma és Gomora földjének az ítélet napján, mint annak a városnak.
16Íme én elbocsátlak titeket, mint a juhokat a farkasok közé; legyetek tehát okosak, mint a kígyók, és szelídek, mint a galambok.
17Óvakodjatok pedig az emberektől, mert törvényszékek kezére adnak titeket, és zsinagógáikban megostoroznak titeket.
18Helytartók és királyok elé is vitettek pedig énérettem, bizonyságul nekik és a pogányoknak.
19Mikor pedig kézbe adnak benneteket, ne aggódjatok, hogyan vagy mit mondjatok; mert megadatik nektek abban az órában, mit mondjatok.
20Mert nem ti vagytok a szólók, hanem a ti Atyátok Szelleme az, aki szól bennetek.
21Kiszolgáltat pedig testvér testvért halálra, és atya gyermeket, és gyermekek támadnak szülőkre, és megölik őket.
22És gyűlöletesek lesztek mindenki előtt az én nevemért, de aki végig megáll, az megtartatik.
23Mikor pedig üldöznek benneteket egyik városban, fussatok a másikba: mert bizony mondom nektek, nem járjátok végig Izráel városait, míglen eljön az Embernek Fia.
24Nem feljebb való a tanítvány mesterénél, sem a szolga uránál.
25Elég a tanítványnak, hogy úgy legyen, mint mestere, és a szolga, mint ura. Ha a házigazdát Belzebúlnak hívták, mennyivel inkább a háza népét!
26Ne féljetek tehát tőlük; mert semmi sincs elfedezve, ami fel ne fedeztetnék; és elrejtve, ami ki ne derülne.
27Amit a sötétben mondok nektek,mondjátok a világosságban; és amit fületekben hallotok, a háztetőkön prédikáljátok.
28És ne féljetek azoktól, kik a testet megölik, de a lelket meg nem ölhetik; hanem féljetek inkább attól, aki a lelket is, a testet is elvesztheti a gyehennában.
29Nemde két verebet árulnak egy garason,és azok közül egy nem esik a földre a ti Atyátok nélkül;
30nektek pedig fejetek hajszálai is mind számon vannak.
31Ne féljetek tehát; ti sok verébnél többet értek.
32Mindenkiről tehát, aki vallást tesz énrólam az emberek előtt, vallást teszek én is az én mennybéli Atyám előtt.
33Aki pedig megtagad engem az emberek előtt, azt én is megtagadom az én mennybéli Atyám előtt.
34Ne véljétek, hogy békét hinteni jöttem a földre; nem békét hinteni jöttem, hanem kardot.
35Mert azért jöttem, hogy elválasszak embert atyjától és leányt anyjától és menyet napától;
36és „az embernek ellenségei saját háznépei.
37Aki jobban szereti atyját vagy anyját, mint engem, nem méltó énhozzám; és aki jobban szereti fiát vagy leányát, mint engem, nem méltó énhozzám;
38és aki fel nem veszi keresztjét és nem követ engem, nem méltó énhozzám.
39Aki megtalálja életét, elveszti azt; és aki elveszti életét énérettem, megtalálja azt.
40Aki titeket befogad, engem fogad be; és aki engem befogad, azt fogadja be, aki engem küldött.
41Aki prófétát fogad be próféta címen, próféta jutalmát veszi; és aki igaz embert fogad be igaz ember címen, igaz ember jutalmát veszi.
42És aki inni ad egynek e kicsinyek közül, csak egy pohár hideg vizet, azon a címen, hogy az tanítvány, bizony mondom nektek, nem veszti el jutalmát.