Mark 13
1 És mikor kijött a templomból, azt mondta neki egyik tanítványa: Mester, nézd, micsoda kövek, és micsoda épületek!
2 És Jézus felelvén, azt mondta neki: Látod ezeket a nagy épületeket? Nem marad itt kő kövön, mely le nem romboltatnék.
3 És amint az Olajfák hegyén a templommal szemben ült, megkérdezték őt külön Péter és Jakab és János és András:
4 Mondd meg nekünk, mikor lesznek ezek, és mi lesz a jel, mikor mindez teljesedni fog?
5 Jézus pedig felelvén kezdte mondani nekik: Vigyázzatok, hogy valaki el ne tévelyítsen titeket.
6 Mert sokan jönnek az én nevemben, mondván: Én vagyok; és sokakat eltévelyítenek.
7 Mikor pedig háborúkról és hadi hírekről hallotok, meg ne ijedjetek, mert meg kell lenni; de még nem a vég.
8 Mert nép népre támad és királyság királyságra; és lesznek földindulások helyenként, és lesznek éhínségek és zavargások.
9 A jajok kezdetei ezek. Ti pedig vigyázzatok magatokra. Mert törvényszékek kezébe adnak titeket, és zsinagógákban vernek meg titeket, és helytartók és királyok elé állíttattok értem, bizonyságul nekik:
10 és minden népek között hirdettetni kell előbb az evangéliumnak.
11 Mikor pedig visznek benneteket kézbe adni, ne aggódjatok előre, mit szóljatok, se ne készüljetek elő; hanem ami adatik nektek abban az órában, azt mondjátok; mert nem ti lesztek a szólók, hanem a Szent Szellem.
12 Kiad pedig testvér testvért halálra, és atya gyermeket; és gyermekek támadnak szüleikre, és megölik őket:
13 és gyűlöletesek lesztek mindenki előtt az én nevemért. De aki végig kitart, az megtartatik.
14 Mikor pedig látjátok a pusztítás undokságát, mely megmondatott Dániel próféta által, ott állani, ahol nem kell (az olvasó értse meg!), akkor akik Júdeában vannak, fussanak a hegyekbe;
15 aki pedig a háztetőn van, le ne szálljon a házba, se be ne menjen, hogy elvigyen valamit házából;
16 és aki a mezőn van, vissza ne forduljon köpönyegét elvinni.
17 Jaj pedig a viselősöknek és a szoptatósoknak azokban a napokban!
18 Imádkozzatok pedig, hogy ne télen legyen futásotok.
19 Mert azok a napok nyomorúság lesznek, amilyen nem volt a teremtés kezdetétől, mit Isten teremtett, mind mostanig, és nem is lesz.
20 És ha az Úr meg nem rövidítette volna azokat a napokat, nem tartatnék meg egy test sem; de a választottakért, akiket kiválasztott, megrövidítette azokat a napokat.
21 És akkor, ha valaki azt mondja nektek, hogy íme itt a Krisztus, vagy íme amott, ne higgyétek.
22 Mert támadnak álkrisztusok és álpróféták, és tesznek jeleket és csodákat, hogy eltévelyítsék, ha lehet, a választottakat is.
23 De ti vigyázzatok, íme előre megmondtam nektek mindent.
24 Hanem azokban a napokban, az után a nyomorúság után a nap elsötétedik, és a hold nem adja ki világosságát;
25 és a csillagok lehullanak az égről, és az égbeli erők megrendülnek.
26 És akkor meglátják az Embernek Fiát a felhőkben eljönni nagy hatalommal és dicsőséggel.
27 És akkor elküldi angyalait, és összegyűjti választottait a négy szelek felől, föld végétől ég végéig.
28 A fügefától tanuljátok pedig a példázatot: mikor annak az ága már zsenge lesz és hajtja a leveleket, tudjátok, hogy közel van a nyár.
29 Így ti is, mikor látjátok, hogy ezek meglesznek, tudjátok, hogy közel van, az ajtó előtt.
30 Bizony mondom nektek, nem múlik el ez a nemzedék, míg ezek mind meg nem lesznek.
31 Az ég és a föld elmúlik; de az én beszédeim el nem múlnak.
32 De arról a napról és arról az óráról senki nem tud, sem a mennybeli angyalok, sem a Fiú, csak az Atya.
33 Meglássátok, vigyázzatok és imádkozzatok; mert nem tudjátok, mikor van az az idő.
34 Mint a külföldön járó ember, aki elhagyta házát, és szolgáinak adta a teljhatalmat, és kinek-kinek a maga dolgát, és az ajtónállónak megparancsolta, hogy vigyázzon.
35 Vigyázzatok tehát, mert nem tudjátok, mikor jön meg a ház ura, este vagy éjfélkor, vagy kakasszóra, vagy reggel;
36 nehogy váratlanul megjővén, aludva találjon benneteket.
37 Amit pedig nektek mondok, mindenkinek mondom: Vigyázzatok!