1És azt mondták neki Efraim emberei: Micsoda dolog az, amit velünk tettél, hogy nem hívtál bennünket, mikor hadakozni mentél Midján ellen? És pereltek vele erőszakosan.
2És azt mondta nekik: Mit tettem én most olyat, mint ti? Nem jobb-e Efraim böngészete Abiézer szÚretjénél?
3A ti kezetekbe adta Isten Midján fejedelmeit, Orébet és Zeébet, hát mit tudtam volna én olyat tenni, mint ti? Akkor megenyhült a lelkük iránta, mivel ezt a beszédet szólta.
4Mikor Gedeon a Jordánhoz érkezett és átkelt a vele levő háromszáz emberrel az üldözéstől fáradtan:
5azt mondta Szukkót embereinek: Adjatoksza néhány karéj kenyeret ennek a népnek, mely a nyomomban van; mert fáradtak, mert én Zebahot és Calmunnát, Midján királyait üldözöm.
6De Szukkót fejedelmei azt mondták: Hát már a kezedben van Zebah és Calmunna ökle; hogy kenyeret adjunk seregednek?
7Mire azt mondta Gedeon: Ezért, ha az Úr kezembe adja Zebahot és Calmunnát; megcsépelem a testeteket sivatagi tövisekkel és tüskékkel.
8És onnét felment Penuélbe és azoknak is így szólt; és úgy feleltek neki Penuél emberei is, mint Szukkót emberei feleltek.
9És Penuél embereinek is azt mondta, szólván: Mikor viszszatérek sértetlenül, lerontom ezt a tornyot.
10Zebah és Calmunna pedig Karkorban voltak, táboraik is velük, mintegy tizenötezeren, mind akik megmaradtak Kelet fiainak egész táborából; az elesett emberek ugyanis százhúszezeren voltak, kardforgatók.
11Gedeon pedig felvonult a sátorlakók útján Nóbahtól és Jogbehától keletre; és megverte a tábort, mikor a tábor bizton volt.
12Mikor Zebah és Calmunna elmenekült, ő utánuk futott; és elfogta Midján két királyát, Zebahot és Calmunnát, és megreszkettette az egész tábort.
13Mikor Gedeon, Jóás fia visszatért a háborúból; a héreszi hágónál
14elfogott egy ifjút Szukkót emberei közül, és azt kikérdezte. Az pedig felírta neki Szukkót fejedelmeit és véneit, hetvenhét férfiút.
15És mikor Szukkót embereihez érkezett, azt mondta: Ihol van Zebah és Calmunna; akikkel csúfoltatok engem, mondván: Hát már a kezedben van Zebah és Calmunna ökle, hogy kenyeret adjunk fáradt embereidnek?
16Akkor fogta a város véneit és a sivatagi töviseket és a tüskéket; és megtanította velük Szukkót embereit.
17Penuél tornyát pedig lerontotta; és a város embereit megölette.
18Azután azt mondta Zebahnak és Calmunnának: Hol vannak a férfiak, akiket megöltetek Táborban? Es azt mondták: Éppen olyanok voltak, mint te, mindegyik olyan formájú volt, mint egy királyfi.
19Ő pedig azt mondta: Fivéreim, anyám fiai voltak ők. Él az Úr: ha életben hagytátok volna őket, nem ölnélek meg benneteket.
20Akkor azt mondta Jéternek, elsőszülöttjének: Kelj fel, öld meg őket! De az ifjú nem húzta ki kardját, mert félt, mert még ifjú volt.
21És azt mondta Zebah és Calmunna: Kelj fel te és üss le bennünket, mert amilyen a férfi, olyan a bátorsága; erre felkelt Gedeon és megölte Zebahot és Calmunnát, és elvette azokat a holdacskákat, melyek tevéik nyakán voltak.
22Akkor azt mondták Izráel férfiai Gedeonnak: Uralkodjál rajtunk úgy te, mint fiad, mint unokád; mert megszabadítottál bennünket Midján kezéből.
23De Gedeon azt mondta nekik:Én nem akarok rajtatok uralkodni, fiam se uralkodjék rajtatok; az Úr uralkodjék rajtatok.
24Aztán azt mondta nekik Gedeon: Egy kérést akarok tőletek kérni: Adja nekem mindenitek martalékából az orr karikát; ugyanis arany orr karikáik voltak nekik, mert ismáeliták voltak.
25És azt mondták: Szívesen adjuk; és kiterítettek egy ruhát, és odadobta ki-ki martalékából a fülkarikáit.
26És az aranykarikák súlya, melyeket elkért, ezerhétszáz aranysekel volt; azokon a holdacskákon, fülönfüggőkön és bíborruhákon kívül, melyek Midján királyain voltak, és azokon a nyakdíszeken kívül, melyek tevéik nyakán voltak.
27És ebből egy vállrakötőt csináltatott Gedeon, és azt felállította városában, Ofrában, és bálványozást űzött ott azzal az egész Izráel; és tőrré lett Gedeonra és házára nézve.
28Megaláztatott tehát Midján Izráel fiai előtt, és többé nem emelte fel fejét; és nyugton volt az ország negyven esztendeig Gedeon napjaiban.
29Jerubaál pedig, Jóás fia elment és házában maradt.
30Gedeonnak pedig hetven fia volt, kik tőle származtak; mert sok felesége volt neki.
31Sikemben levő ágyasa is szült neki egy fiút; és ő annak az Abimélek nevet adta.
32És meghalt Gedeon, Jóás fia jó vénségben; és eltemették atyjának, Jóásnak sírjába az abiezriek Ofrájában.
33Történt pedig, hogy mikor Gedeon meghalt, ismét bálványozást űztek Izráel fiai a baálokkal; és Baál Berítet tették istenükké.
34És nem jutott eszükbe Izráel fiainak az Úr, az ő Istenük; aki kiszabadította őket minden ellenségük kezéből körös-körül.
35Jerubbaál Gedeon házával sem gyakoroltak kegyet mindazért a jóért, amit Izráellel cselekedett.