Bible

1 Volt egy ember Efraim Hegyvidékén, Mikájehú volt a neve. 2 És azt mondta anyjának: Az az ezer és száz ezüst, melyet valaki elvitt tőled és te átkot mondtál, fülembe is mondtad, íme az az ezüst nálam van, én vittem el azt; erre anyja azt mondta: Áldott legyen az én fiam az Úrtól! 3 Mikor pedig visszaadta az ezer és száz ezüstöt az anyjának; anyja azt mondta: Végleg az Úrnak szenteltem ezt az ezüstöt a magam kezéből a fiam javára, egy faragott és egy öntött istenkép készítésére, most tehát visszaadom azt neked. 4 De ő visszaadta az ezüstöt anyjának; anyja pedig elvett kétszáz ezüstöt és odaadta azt az ötvösnek, aki egy faragott és egy öntött istenképet készített belőle, mely a Mikájehú házában volt. 5 Ennek az embernek ugyanis, Mikának, volt egy istenháza; és készített egy vállraöltőt és házi isteneket, és egyik fiának átadta a papságot, és az neki pappá lett. 6 Azokban a napokban nem volt király Izráelben; mindenki azt tehette, ami az ő szemében helyes volt. 7 Volt egy ifjú a júdai Bét-Lehemből, Júda nemzetségéből való; ő tudniillik lévita volt, de ott tartózkodott mint jövevény. 8 Ez az ember elment abból a városból, Júda Bét-Leheméből, hogy ott telepedjen le jövevényképpen, ahova bukkan; így jutott el Efraim Hegyvidékére Miká házához utazása közben. 9 És azt mondta neki Miká: Honnét jösz? Az pedig azt mondta neki: Lévita vagyok Júda Bét-Leheméből, és abban járok, hogy letelepedjem jövevényképpen, ahova bukkanok. 10 Erre azt mondta neki Miká: Maradj nálam és légy nekem atyám és papom, és én adok neked tíz ezüstöt egy évre, egy rend ruhát63 és élelmedet; és ráállt a lévita. 11 Es mihelyt elhatározta a lévita, hogy annál a férfiúnál marad; úgy volt nála az ifjú, mint fiainak egyike. 12 És átadta Miká a papságot a lévitának, és papjává lett neki az ifjú. És mikor a Miká házában volt, 13 azt mondta Miká: Most tudom, hogy jól fog velem tenni az Úr, mert a lévita lett a papom.