Bible

1 (2) És imádkozott Jóna az Úrhoz, az ő Istenéhez a hal hasából. 2 (3) És azt mondta: Kiáltottam szükségemben az Úrhoz, és felelt nekem; a pokol gyomrából kiáltottam, meghallottad szavam. 3 (4) Mert örvénybe löktél engem, tengerek szívébe, és folyam vesz engem körül; hullámaid és habjaid mind keresztülmentek rajtam. 4 (5) És én azt mondtam: Elűzettem szemeid elől; csak még egy pillantást vethetnék szent templomodra! 5 (6) Vizek vettek körül lelkemig, hullámár kerített be; sás van fejemre kötve. 6 (7) A hegyek alapjáig szálltam alá, a föld reteszei mögöttem vannak örökre; de te felhoztad lelkemet a veremből, Uram, én Istenem! 7 (8) Mikor eltikkadt bennem a lelkem, az Úrról megemlékeztem; és eljutott hozzád imádságom szentséged templomába. 8 (9) Akik hazug hiábavalóságokat tartanak meg, elhagyják maguktól a kegyelmet; 9 (10) de én hálaszóval áldozok neked, amit fogadtam, megfizetem. Az Úrnál van a megtartás. 10 (11) És mondta az Úr a halnak, és kihányta Jónát a szárazföldre.