Jeremiah 51
1 Így mondta az Úr: íme én felébresztem Babilon ellen és az ellenségeim szívében lakók ellen egy pusztítónak lelkét.
2 És küldök Babilonra szórókat és megszórják azt, és kiÚresítik országát; mert lesznek ellene mindenfelől a veszedelem napján.
3 Ne vonja fel az íjász íját, és ne büszkélkedjék páncéljában! És ne könyörüljetek ifjain, vessétek örök szentség alá egész seregét.
4 És sebesültek hullanak a káldok országában; és átszúrtak az ő utcáin.
5 Mert nem özvegy Izráel [és Júda], aki az ő Istene, a Seregek Ura nélkül van; mert az ő országuk tele bűnnel, Izráel Szentje nélkül van.
6 Meneküljetek ki Babilonból, és mentse meg ki-ki életét, ne vesszetek el annak bűnében; mert bosszúállás ideje ez az Úrnak, ő megfizet neki érdem szerint.
7 Aranypohár volt Babilon az Úr kezében, mely megrészegítette az egész földet; az ő borából ittak a nemzetek, azért bolondultak meg a nemzetek.
8 Hirtelen leesett Babilon és összetört; jajgassatok felette, vegyetek balzsamot fájdalmára, talán meggyógyul.
9 Gyógyítottuk Babilont, és nem gyógyult meg, hagyjátok őt, és menjünk, ki-ki a maga országába; mert az egekig ér az ő ítélete, és a fellegekig emelkedik.
10 Kihozta az Úr a mi igazságunkat;jertek és beszéljük el Cionban az Úrnak, a mi Istenünknek cselekedetét.
11 Élesítsétek a nyilakat, öltsétek fel a pajzsokat, felindította az Úr a méd királyok lelkét; mert Babilon ellen van gondolata, hogy azt elpusztítsa, mert az Úr bosszúállása ez, templomáért való bosszúállása.
12 Babilon kőfalaira tűzzetek zászlót, erősítsétek az őrséget, állítsatok őröket, készítsétek el a leseket; mert el is gondolta az Úr, meg is cselekszi, amit Babilon lakosai felől szólott.
13 Ó, nagy víz mellett lakó, kincsekben gazdag; eljött a véged, a sing, ahol levágatol!
14 Megesküdt a Seregek Ura önmagára: Bizony megtöltelek emberrel, mint prücsökkel, kik eléneklik feletted a hajrát!
15 Ő alkotta a földet erejével, készítette a világot bölcsességével; és feszítette ki az eget értelmével.
16 Ha dörög, vízzúgás lesz az égben, és felhőket szállít fel a föld végéről; és villámlásokat csinál az esőhöz, és szelet hoz ki raktáraiból.
17 Bolond minden ember tudomány nélkül, szégyent vall minden ötvös az istenképpel: mert csalás az öntvénye és nincs lélek bennük;
18 hiábavalóságok azok, gúnyalkotások, meglátogatásuk idején elvesznek.
19 Nem ilyen a Jákób része, mert a mindenség alkotója ő, és örökségének pálcája, Seregek Ura a neve.
20 Pörölyöm vagy te nekem, hadiszerszámom; nemzeteket zúztam veled, királyságokat rontottam veled.
21 És zúztam veled lovat és lovasát, és zúztam veled szekeret és szekeresét;
22 és zúztam veled férfit és asszonyt, és zúztam veled vénet és ifjat. És zúztam veled legényt és leányt,
23 és zúztam veled pásztort és nyáját, és zúztam veled szántót és fogatát; és zúztam veled pasákat és kormányzókat.
24 De megfizetem Babilonnak és Káldea minden lakójának minden gonoszságukat, amit Cionban cselekedtek; szemeitek előtt, mond az Úr.
25 Íme, én vagyok ellened, romlás hegye, mond az Úr, ki az egész földet megrontottad; és kinyújtom az én kezemet reád, és legörgetlek a sziklákról. És égés hegyévé teszlek téged;
26 és nem vesznek belőled követ szegeletnek, és követ fundamentumnak, mert örök pusztaság leszel, mond az Úr.
27 Emeljetek zászlót a földön, fújjátok meg a kÚrtöt a nemzetek között, szenteljetek ellene nemzeteket! Hívjatok ellene királyságokat, Ararátot, Minnit és Askenázt; állítsatok fölé sorsozókat, hozzatok fel ellene lovat, mint sörényes prücsköt.
28 Szenteljetek ellene nemzeteket, Média királyait, pasáit és kormányzóit; és Úralmának egész földjét.
29 És megreszket a föld és vonaglik, mert megvalósul Babilónián az Úr gondolata, hogy Babilónia földjét pusztasággá tegye lakos nélkül.
30 Megszűntek Babilónia hősei hadakozni, ülnek váraikban. Kiszáradt hősiségük, asszonyokká lettek; hajlékaikat felgyújtották, reteszeiket letördelték.
31 Futár futár előtt fut, és hírnök hírnök előtt, hogy jelentést tegyen a babiloni királynak. Mert bevétetett városa mindenfelől;
32 és a réveket megszállták, és a tavakat felégették tűzzel; és a hadi emberek megrémültek.
33 Mert így mondta a Seregek Ura, Izráel Istene: Babilon leánya mint a szérű, mikor tiporják; még egy kicsi, és eljön rá az aratás ideje.
34 Megevett, szétroncsolt engem Nabukadneccár babiloni király, Úres edényként tett le, elnyelt engem, mint a sárkány, megtöltötte gyomrát csemegéimmel, ellökött engem.
35 Elnyomásom és húsom Babilónián, mondja Cion lakosa; vérem Káldea lakosain, mondja Jeruzsálem.
36 Ezért így mondta az Úr: Íme én kiperlem peredet és megállom bosszúdat; és kiszárítom a tengert és kiapasztom forrását.
37 És lesz Babilon kőrakásokká, sakálok tanyájává; pusztasággá és csúfsággá, lakosság nélkül.
38 Egyetemben ordítanak, mint az oroszlánok, kurrognak, mint az oroszlánkölykök:
39 mikor hévben lesznek, elkészítem lakomájukat, és megrészegítem őket, hogy vigadjanak, és aludjanak örök álmot, és fel ne ébredjenek, mond az Úr.
40 Leviszem őket, mint juhokat a levágásra; mint a kosokat a bakokkal.
41 Hogy bevétetett Sesák, elfoglaltatott az egész föld dicsősége; mily iszonyattá lett Babilon a nemzetek között!
42 Feljött Babilonra a tenger; habjai örömével elboríttatott.
43 Városai iszonyattá lettek, szomjú földdé és pusztává; földdé, melyen egy ember sem lakik, és nem megy keresztül rajta emberfia.
44 És meglátogatom Bélt Babilonban, és kihozom szájából, amit elnyelt, és nem özönlenek hozzá többé nemzetek; Babilonnak kőfala is leomlik.
45 Jöjjetek ki belőle, népem, és mentse meg ki-ki életét az Úr haragjának hevétől. [6]
46 És el ne lágyuljon a szívetek, és ne féljetek a hírre, mely a földön hallatszik; és jön egyik esztendőben a hír, aztán jön másik esztendőben a hír; és erőszak a földön, uralkodó uralkodó ellen.
47 Ezért íme népek jönnek, és meglátogatom Babilon istenképeit, és egész országa megszégyenül; és sebesültjei mind benne hullanak el.
48 És ujjong Babilonon ég és föld, és minden bennük lakó, hogy északról rájönnek a pusztítók, mond az Úr.
49 Babilonnak is el kell esni, Izráel sebesültjeiért; Babilonért is elestek az egész föld sebesültjei.
50 Kardtól menekültek menjetek, meg ne álljatok, emlékezzetek meg távolból az Úrról, és Jeruzsálem jusson eszetekbe.
51 Megszégyenültünk, mert gyalázást hallottunk, elborította a szégyen orcáinkat; mert bejöttek az idegenek az Úr házának szentélyeibe.
52 Ezért íme napok jönnek, mond az Úr, és meglátogatom istenképeit; és egész országában nyög a sebesült.
53 Ha az égbe hág fel Babilon, és ha megerősíti a magasban erősségét, tőlem mennek ki pusztítók reá, mond az Úr.
54 Hallga, kiáltás Babilonból; és nagy összeroppanás a káldok országából!
55 Mert elpusztítja az Úr Babilont, és elveszti belőle a nagy hangot. És zúgnak habjaik, mint a nagy vizek és harsog hangjuk zúgása;
56 Mert eljön reá, Babilonra, a pusztító, és elfogatnak hősei, eltörnek íjaik; mert megfizetés Istene az Úr, megfizetvén megfizet.
57 És megrészegítem fejedelmeit és bölcseit, pasáit és kormányzóit és hőseit; és alusznak örök álmot és nem ébrednek fel, mond a király, kinek Seregek Ura a neve.
58 Így mondta a Seregek Ura: Babilon széles kőfalai lerombolván leromboltatnak, és magas kapui felégettetnek tűzzel: úgyhogy a népek a hiábavalóság számára dolgoztak, és a nemzetek a tűz számára, azért fáradtak.
59 A szó, melyet parancsolt Jeremia próféta Szerájának, Néria fiának, ki
60 Maaszéja fia volt, mikor az Cidkijjá júdai királlyal Babilóniában járt uralkodásának negyedik évében; és Szerája szállásmester volt.Ugyanis leírta Jeremia mindazt a veszedelmet, ami Babilont érni fogja, egy könyvbe; mindezeket a szavakat, melyek meg vannak írva Babilon felől.
61 És azt mondta Jeremia Szerájának: Amint megérkezel Babilonba, meglásd, hogy felolvasd mindezeket a szavakat.
62 És mondd, Uram: Te szóltál ez ellen a hely ellen, hogy kiirtod ezt, hogy ne legyen benne lakos, sem ember sem állat; hanem örök pusztaság legyen.
63 És mikor majd elvégezted e könyv felolvasását; köss reá egy követ, és hajítsd be az Eufráteszbe.
64 És mondd: így süllyed el Babilon, és nem támad fel a veszedelemből, melyet én hozok rá. („Ezért fáradtak.\)