1Cidkijjá júdai király kilencedik évében a tizedik hónapban érkezett Nabukadneccár babilóniai király és egész serege Jeruzsálemhez, és ostrom alá fogták azt.
2Cidkijjá tizenegyedik évében a negyedik hónapban, a hónap kilencedikén betöretett a város.
3És bevonultak a babilóniai király fejedelmei mind, és letelepedtek a középső kapuban: Nergál Szárecer, Szamgar-Nebu, Szárszekim főkamarás, Nergál Szárecer nagy-mágus, és a babilóniai király többi fejedelmei mind.
4És történt, hogy amint meglátta őket Cidkijjá, Júda királya és az egész hadinép, megfutamodtak és kimentek éjszaka a városból a királyi kert útján a két kőfal közt levő kapun; és kiment a síkság útjára.
5De üldözőbe vette őket a káld sereg, és utolérték Cidkijját a jerikói pusztákon, és fogták és felvitték őt Nabukadneccár babilóniai királyhoz Riblába Hamát országába; és ítéletet mondott felette.
6És levágatta Babilónia királya Cidkijjá fiait Riblában a szemei előtt; Júda nemeseit is mind levágatta Babilónia királya:
7aztán megvakíttatta Cidkijjá szemeit; és vasba verette őt, hogy elvigye Babilóniába.
8A király házát és a nép házát felégették a káldok tűzzel; és Jeruzsálem kőfalait lerombolták.
9A többi népet pedig, mely a városban megmaradt, és a szökevényeket, akik átszöktek őhozzá, és a többi megmaradt népet fogságra vitte Nabuzaradán testőrparancsnok Babilóniába.
10De a gyámoltalan népből, melynek nem volt semmije, hagyott meg Nabuzaradán testőrparancsnok Júda országában; és adott nekik szőlőket és szántóföldeket azon a napon.
11Jeremia felől pedig ezt a parancsot adta Nabukadneccár, Babilónia királya Nabuzaradán testőrparancsnok által, mondván:
12Vedd őt, és szemeidet tartsd rajta, és ne tégy neki semmi rosszat; hanem amint szól neked, úgy cselekedjél vele.
13És elküldött Nabuzaradán testőrparancsnok és Nebusazbán főkamarás és Nergál Szárecer nagy-mágus, és a babilóniai király többi nagyjai,
14elküldtek, és kivétették Jeremiát a tömlöc udvaráról és átadták őt Gedaljának, Ahikám fiának, ki Sáfán fia volt, hogy vigye őt haza; és a nép között maradt.
15És Jeremiához lett az Úr szava, mikor fogva volt a tömlöc udvarában, mondván:
16Eredj és mondd Ebed-Meleknek, a szerecsennek, mondván: így mondta a Seregek Ura, Izráel Istene: íme én beteljesítem szavaimat ezen a városon vesztére és nem javára; előtted lesznek meg azon a napon.
17De téged megszabadítalak azon a napon, mond az Úr, és nem adatol azoknak az embereknek a kezébe, akiktől tartasz.
18Mert megmentvén megmentelek téged, és nem esel el kard által; és életed zsákmányul lesz neked, mert bíztál bennem, mond az Úr.