1És Konja helyett, Jójákim fia helyett Cidkijjá, a Jósia fia uralkodott királyként; akit Nabukadneccár, Babilónia királya tett királlyá Júda országában.
2És nem hallgatott sem ő, sem szolgái, sem a föld népe az Úr szavaira, melyeket Jeremia próféta által szólott.
3És elküldte Cidkijjá király Júkált, Selemja fiát és Cefanja papot, Maaszéja fiát Jeremia prófétához, mondván: Imádkozzál értünk, kérlek, az Úrhoz, a mi Istenünkhöz.
4(És Jeremia a nép közt járt-kelt; és nem tették őt a fogházba.)
5Tudniillik Faraó serege kivonult Egyiptomból; és mikor a káldok, akik Jeruzsálemet ostromolták, ennek hírét vették, elvonultak Jeruzsálem alól.
6És lett az Úr szava Jeremia prófétához, mondván:
7Így mondta az Úr, Izráel Istene: így mondjátok Júda királyának, aki titeket hozzám küldött engem megkérdezni: íme a Faraó serege; mely kivonult a ti segítségetekre, visszatér országába, Egyiptomba.
8A káldok pedig visszajönnek és ostromolják ezt a várost; és beveszik azt, és felégetik tűzzel.
9Így mondta az Úr: Ne csaljátok magatokat, mondván: Elmenvén elmennek rólunk a káldok; mert nem mennek el.
10Mert ha az egész káld sereget megvertétek volna, mely veletek hadakozik, és maradtak volna belőlük néhányan átszúrva; mind felkelnének sátorukban, és felégetnék ezt a várost tűzzel.
11És történt, hogy mikor elvonult a káld sereg Jeruzsálem alól a Faraó serege miatt,
12kiment Jeremia Jeruzsálemből, hogy Benjámin földjére menjen; osztozni onnét a nép között.
13De mikor ő a Benjámin-kapuban volt, ott volt egy őrparancsnok, a neve Jirija, Hananja fiának, Selemjának fia; és az megfogta Jeremia prófétát mondván: Te a káldokhoz szököl!
14Jeremia ugyan mondta: Hazugság, nem szököm a káldokhoz; de nem hallgatott rá, hanem megfogta Jirija Jeremiát, és bevitte a fejedelmekhez.
15És megharagudtak a fejedelmek Jeremiára, és megverték őt; aztán betették őt a fogházba,
16Jónátán kancellár házába, mert azt tették fogházzá; mert Jeremia verem- és pinceházba jutott; és sok ideig lakott ott Jeremia.
17Egyszer küldött Cidkijjá király és elvitette őt, és megkérdezte őt a király a maga házában titkon, és mondta: Van-e szó az Úr részéről? Jeremia pedig azt mondta: Van. És azt mondta: A babilóniai király kezébe adatol.
18Aztán azt mondta Jeremia Cidkijjá királynak: Mit vétettem ellened és szolgáid ellen és ez ellen a nép ellen, hogy a fogházba tettetek engem?
19És hol vannak prófétáitok, akik prófétáltak nektek, mondván: Nem jön el a babilóniai király ellenetek és ez ellen az ország ellen?
20Most azért hallgass meg, kérlek, Uram király; hulljon elődbe könyörgésem, ne vitess engem vissza Jónátán kancellár házába, hogy meg ne haljak ott!
21És parancsot adott Cidkijjá király; és Jeremiát a tömlöc udvarában helyezték el; és egy kerek kenyeret adtak neki napjára a sütők utcájából, míg minden kenyér ki nem fogyott a városból. Jeremia tehát a tömlöc udvarában maradt.