Bible

1 Mondván: Ha valaki elbocsátja feleségét, és az elmegy tőle és más férfié lesz, visszatérhet-e még ahhoz? [Nemde fertőzetesen fertőzötté lenne az az ország?] Te pedig sok szeretővel paráználkodtál, hát van visszatérés hozzám?; mond az Úr. 2 Emeld fel szemeidet a tisztásokra és lásd, hol nem szeplősítettek meg az utakon, ahol vártál rájuk, mint az arab a sivatagban. [És megfertőztetted az országot paráznaságoddal és gonoszságoddal; 3 és megvonattak a záporok, és kései eső nem volt.] De neked paráznanői homlokod van, nem akarod magadat szégyenleni. 4 Nemde mostantól fogva kiáltasz nekem: Atyám, ifjúságom bizalmasa vagy te! 5 Vajon örökké tartja-e, vagy folyton őrzi-e? Íme így beszéltél és tetted a rosszat, és bírtad. 6 És azt mondta az Úr nekem Jósia király napjaiban: Láttad, mit cselekedett az elpártolt Izráel? Elment az minden magas hegyre, és minden zöldellő fa alá, és ott paráználkodott. 7 És azt mondtam, miután mindezeket cselekedte, hogy térjen meg hozzám, és nem tért meg; és ezt látta nővére, a hitszegő Júda. 8 És láttam, hogy mindamellett, hogy amiért házasságtörő lett az elpártolt Izráel, elbocsátottam őt és kiadtam neki válólevelét; nem félt az ő nővére, a hitszegő Júda, hanem elment, és ő is paráználkodott. 9 [És könnyelműségből parázna lett és megfertőztette az országot; és házasságtörést űzött a kővel és a fával. 10 És mindemellett sem tért meg hozzám. az ő hitszegő nővére teljes szívéből, hanem csalárdul, mond az Úr.] 11 És azt mondta az Úr nekem: Igazabb lelkű az elpártolt Izráel, mint a hitszegő Júda. 12 Eredj és kiáltsd ezeket a szavakat észak felé, és mondd: Térj meg, elpártolt Izráel, mond az Úr: nem vagyok bosszús rátok, mert kegyes vagyok én, mond az Úr; 13 nem tartom örökké, csak ismerd be bűnödet, hogy az Úrtól, a te Istenedtől elszakadtál, és elszórtad útjaidat az idegeneknek minden zöldellő fa alatt, és az én szavamra nem hallgattatok. 14 Térjetek meg, elpártolt fiak, mond az Úr, mert én vagyok a ti Uratok, és foglak titeket, egyet egy városból és kettőt egy nemzetségből, és beviszlek benneteket Cionba. 15 És adok nektek pásztorokat szívem szerint; és legeltetnek titeket tudománnyal és bölcsességgel. 16 És lesz, ha megsokasodtok és szaporodtok az országban erkölccsel. azokban a napokban, mond az Úr, nem mondják többé: „Az Úr szövetségének ládája\, eszükbe sem jut, nem is emlékeznek rá, nem is érzik hiányát, és nem csinálják meg többé. 17 Abban az időben Jeruzsálemet az Úr trónjának hívják, és ahhoz gyülekeznek minden nemzetek az Úr nevéhez Jeruzsálembe, és nem járnak többé szívük gonosz makacssága után. 18 Azokban a napokban elmegy Júda háza Izráel házához; és együtt mennek be észak földjéről arra a földre, melyet örökségül adtam atyáiknak. 19 De én arra gondoltam, mint tegyelek a fiak közé, és adjak neked egy kívánatos országot, nemzetek seregeinek dicsőséges örökségét; És azt mondtam: Atyámnak hívjatok engem, és hátam mögül vissza ne térjetek. 20 Csakhogy mint asszony megcsalja társát, úgy megcsaltatok engem, Izráel háza, mond az Úr. 21 Hang hallatszik a tisztásokon, Izráel fiainak esdeklő sírása; mert elgörbítették az ő útjukat, elfelejtették az Urat, az ő Istenüket. 22 Térjetek meg, elpártolt fiak, meggyógyítom elpártolásotokat. Íme mi jövünk hozzád, mert te vagy az Úr, a mi Istenünk. 23 Valóban csalárd a halmokról a hegyek zajongása; valóban az Úrban, a mi Istenünkben van Izráel megtartása. 24 És a „Szégyen\ ette meg atyáink keresményét ifjúságunktól fogva; juhaikat és marháikat, fiaikat és leányaikat. 25 Szégyenünkre fekszünk, és gyalázatunk takar be minket, mert az Úr ellen, a mi Istenünk ellen vétkeztünk; mi és atyáink, ifjúságunktól fogva a mai napig, és nem hallgattunk az Úrnak, a mi Istenünknek szavára.