Jeremiah 18
1 Az a beszéd, mely lett Jeremiához az Úr részéről, mondván:
2 Kelj fel, és menj le a fazekas házába; és ott hallatom veled szavaimat.
3 És lementem a fazekas házába; és ő éppen dolgozott a korongon.
4 És ha elromlott az edény, amit csinálni akart; „mint a fazekas kezébe való agyagot\, újracsinálta azt más edénnyé, aszerint, amint a fazekas jónak látta csinálni.
5 Akkor lett az Úr szava hozzám, mondván:
6 Vajon nem tehetek úgy veletek, Izráel háza, mond az Úr, mint ez a fazekas? Íme mint agyag a fazekas kezében, úgy vagytok ti az én kezemben, Izráel háza.
7 Egy pillanatban kimondom egy nemzetre és királyságra, hogy kigyomlálom és ledöntöm és elveszítem:
8 de megtér az a nemzet gonoszságából, amely ellen szólottam, és megbánom a veszedelmet, melyet reá hozni gondoltam.
9 Más pillanatban kimondom egy nemzetre és királyságra, hogy felépítem és elplántálom:
10 de elköveti azt, ami rossz az én szememben, hogy nem hallgat szavamra, és megbánom azt a jót, amit mondtam, hogy jót teszek vele.
11 Most azért mondd csak Júda embereinek és Jeruzsálem lakosainak, mondván: így mondta az Úr: íme én veszedelmet készítek rátok, és tervet tervezek ellenetek; térjetek meg hát, ki-ki a maga gonosz útjáról, és jobbítsátok meg útjaitokat és cselekedeteiteket.
12 És azt fogják mondani: Hiába! mert a saját gondolataink után akarunk járni, és mindnyájan a saját gonosz szívünk makacssága szerint cselekszünk.
13 Ezért így mondta az Úr: No kérdezzétek meg a nemzetek között, ki hallott ilyeneket? Szörnyűséges dolgot cselekedett nagyon Izráel hajadona.
14 Vajon cserben hagy-e a mezei szirtnél a Libánon hava; vagy kigyomláltatnak-e az idegen vizek, a hűsen csörgedezők?
15 Mert engem elfelejtett népem, a hiábavalóságnak füstölnek, melyek elbotlasztották őket útjukon, az örök ösvényen [hogy nyomdokokon járjanak, fel nem töltött úton].
16 Hogy országukat iszonyattá tegyék, örök csúfsággá; Aki átmegy rajta, mind meghökken, és csóválja a fejét.
17 Mint a keleti szél, szétszórom őket az ellenség előtt; háttal nézek rájuk és nem arccal szerencsétlenségük napján.
18 Erre ők azt mondták: Jertek és tervezzünk Jeremia ellen terveket; mert nem vész el a Tanítás a paptól, sem a tanács a bölcstől, sem a beszéd a prófétától. Nosza, verjük meg őt nyelvvel, és ne figyeljünk egy szavára se!
19 Figyelmezz, Uram, énreám; és halld meg peresfeleim szavát!
20 Hát jóért rosszal kell fizetni, hogy vermet ástak lelkemnek? Emlékezzél, mikor előtted álltam, hogy jót beszéljek felőlük, hogy visszatérítsem haragodat róluk!
21 Ezért add fiaikat éhségre, öntsd őket a kard kezére; és asszonyaik legyenek gyermekük-vesztettekké, özvegyekké, és férfiaikat gyilkolja a halál, ifjaikat ölje a kard a háborúban.
22 Kiáltás hallassék házaikból, mert portyázókat viszel rájuk hirtelen; amiért vermet ástak, hogy megfogjanak engem, és tőrt rejtettek lábaim elé.
23 Te azért, Úram, aki ismered minden gyilkos tanácsukat ellenem; ne fedezd el bűneiket, és vétkeidet ne töröld el magad elől: és legyenek összeomolva színed előtt, haragod idején cselekedjél ellenük.