1Íme: igazságosan uralkodik a király; és a fejedelmek törvényesen kormányoznak.
2És mindegyik mintegy menedék a szél ellen, és rejtek a zápor ellen; mintegy víz-patakok a szárazságban, mintegy nagy szikla árnyéka a tikkadt földön.
3És nincsenek behunyva a látók szemei, és a hallók fülei figyelmesek.
4A gyorsalkodók szíve vigyáz a tudományra;
5és a dadogók nyelve gyors a világos beszédre.Nem hívják többé a bolondot nemesnek; és a sunyit nem mondják előkelőnek.
6Mert a bolond bolondságot beszél, és szíve gonoszságon munkál; hogy istentelenséget csináljon, és az Úrról tévedést beszéljen, hogy Úresen hagyja az éhező lelkét, a szomjastól az italt is elvonja.
7A sunyinak is gonoszok a fegyverei: ő terveket tervez, hogy megrontsa a szegényeket hazug beszédekkel, ha a szegény igazat beszél is.
8De a nemes nemes dolgokat tervel; és az megáll a nemes dolgok mellett.
9Gondtalan asszonyok, keljetek fel, halljátok szavamat; bizakodó lányok, figyeljetek mondásomra!
10Mához egy évre megremegtek, bizakodók; mert elvész a szÚret, nem lesz gyümölcsszedés.
11Reszkessetek gondtalanok, remegj bizakodó; vetkőzz meztelenre, úgy köss övet derekadra!
12Mellüket verik a kedves mezőkért, termő szőlőért,
13népem földjéért [melyet tövis és tüske ver fel]; bizony minden víg házért a vidám városban.
14Mert palota elhagyatott, városi zaj megszűnt; ofel és őrtorony barlangok között lesz örökre, vadszamarak öröme, nyájak legelője.
15Míg kiöntetik reánk a lélek a magasságból; és a sivatag kertté lesz, és a kert erdőnek számít.
16És a sivatagban jog lakik; és a kertben igazság telepszik meg.
17És az igazság műve béke lesz; és az igazság munkája nyugalom és biztonság örökké.
18És népem béketanyán lakik; és biztonság-hajlékokban, gondtalan nyugalomban.
19A letipráskor is, mikor leszáll az erdő; a süllyedéskor is, mikor lesüllyed a város.
20Boldogok ti mind, kik vizek mellé vettek; és szabadjára engeditek az ökör és szamár lábát!