Isaiah 31
1 Jaj, akik Egyiptomba mennek le segítségért, és lovakra támaszkodnak; és harci szekerekben bíznak, mert sok van, és lovasokban, mert nagyon erősek: és nem tekintenek Izráel Szentjére, és az Urat nem keresik!
2 De ő is bölcs, és hoz veszedelmet, és beszédeit nem fordítja el; és felkel a gonoszok háza ellen, és a gonosztevők segítsége ellen.
3 És Egyiptom ember, és nem isten; és lovaik test, és nem lélek. És ha az Úr kinyújtja kezét, hát elesik segítő és segített, és elvesznek mind egyetemben.
4 Mert így mondta nekem az Úr: Amiképpen az oroszlán morog; és az ifjú oroszlán zsákmánya felett, ha a pásztorok teljességét fellármázzák ellene, hangjuktól meg nem ijed, tömegüktől meg nem alázkodik: úgy jön alá a Seregek Ura, hogy hadba szálljon Cion hegyén és halmán.
5 Mint a repülő madarak, úgy takargatja a Seregek Ura Jeruzsálemet; takargatva és kiragadva, körül lépegetve és megmentve:
6 [Térjetek meg, akitől oly mélyen elszakadtatok, Izráel fiai!
7 Mert azon a napon mindenki elveti ezüst-bálványait és arany-bálványait melyeket kezeitek csináltak nektek vétkül.]
8 És elesik Asszíria nem férfi-kard által, és nem ember-kard eszi meg azt. És menekül a kard elől, és ifjai robotosokká lesznek.
9 És kőszála a félelemtől elillan, és fejedelmei megijednek a zászlótól; az Úr mondja, kinek tüze van Cionban, és tűzhelye Jeruzsálemben.