Genesis 34
1 És mikor egyszer Dina, Lea leánya, akit Jákóbnak szült, kiment, hogy szét nézzen az ország leányai között,
2 meglátta őt Sekem, a hivvi Hámornak, az ország fejedelmének fia; és elragadta őt, és vele hált és erőszakot tett rajta.
3 De lélekből ragaszkodott Dinához, Jákób leányához; és szerette a leányt és szívére beszélt a leánynak.
4 Szólt is Sekem Hámornak, az ő atyjának, mondván: Vedd nekem feleségül ezt a leányt.
5 Jákób is hallotta, hogy megszeplősítette az ő leányát Dinát, de fiai a jószággal a mezőn voltak; tehát hallgatott Jákób, míg megjöttek.
6 Hámor pedig, Sekem atyja kiment Jákóbhoz, hogy beszéljen vele.
7 De Jákób fiai megjöttek a mezőről, amint meghallották, és elbúsulták magukat azok a férfiak és megharagudtak nagyon; mert gyalázatosságot követett el Izráelen, hogy Jákób leányával hált, pedig ilyennek nem volna szabad megtörténni.
8 És beszélt velük Hámor, mondván: Az én fiam, Sekem, lelkéből szerelmes a ti leányotokba, adjátok őt, kérlek, neki feleségül.
9 És lépjetek velünk sógorságra; leányaitokat adjátok nekünk, és a mi leányainkat vegyétek magatoknak,
10 és lakjatok velünk. És az ország előttetek lesz, lakjátok, járjátok be és öröködjetek meg benne.
11 Sekem pedig azt mondta Dina atyjának és testvéreinek: Találjak kedvet előttetek; és amit mondotok nekem, megadom.
12 Vessetek rám nagyon sok jegypénzt és jegyajándékot, és én megadom úgy, amint mondjátok nekem; csak adjátok nekem a leányt feleségül.
13 És Jákób fiai erre Sekemnek és atyjának, Hámornak csellel feleltek; azért mondták ezt, mert megszeplősítette Dinát, a nővérüket,
14 ugyanis ezt mondták nekik: Nem tehetjük meg ezt a dolgot, hogy nővérünket olyan férfiúnak adjuk, aki nincs körülmetélve, mert az gyalázat nálunk.
15 Csak úgy egyezünk meg veletek: ha olyanok lesztek, mint mi, tudniillik körülmetélkedik köztetek minden férfi.
16 Akkor a mi leányainkat nektek adjuk, és a ti leányaitokat magunknak vesszük; és veletek lakunk, és egy néppé leszünk.
17 Ha pedig nem hallgattok ránk, hogy körülmetélkedjetek, akkor elvesszük a lányunkat és elmegyünk.
18 És tetszettek az ő szavaik Hámornak és Sekemnek,Hámor fiának.
19 Nem is halogatta az ifjú a dolgot megtenni, mert kívánta Jákób leányát; és ő állt a legnagyobb tiszteletben atyja egész házában.
20 Elment tehát Hámor és fia, Sekem, városuk kapujába; és beszéltek városuk férfijaival, mondván:
21 Ezek az emberek barátságosak irántunk, hát hadd lakjanak az országban, és járják be azt, hiszen az ország íme tágas minden oldalról a számukra; leányaikat vegyük magunknak feleségül, és a mi leányainkat adjuk nekik.
22 De csak így egyeznek velünk az emberek, hogy velünk lakjanak és egy néppé legyünk: ha körülmetélkedik köztünk minden férfi, miképpen ők körül vannak metélkedve.
23 Jószáguk, vagyonuk és minden barmuk nemde a miénk lesz? Csak egyezzünk meg velük, hogy lakjanak velünk!
24 És hallgatott Hámorra és fiára, Sekemre mindenki, aki városa kapuján kijárt, és körülmetélkedett minden férfi, mind, aki városa kapuján kijárt.
25 És történt harmadnap, mikor fájdalomban voltak, hogy Jákób két fia, Simeon és Lévi, Dina testvérei, fogta ki-ki a kardját, és bement a városba biztosra;és megölt minden férfit.
26 Hámort és fiát, Sekemet is megölték kard élével; és elvitték Dinát Sekem házából, és kimentek.
27 Jákób fiai bementek a leszúrtakra és felprédálták a várost; mely megszeplősítette az ő nővérüket.
28 Juhaikat, marháikat és szamaraikat; azt is, ami a városban volt, azt is, ami a mezőn volt, elvitték.
29 És egész vagyonukat, és minden gyermeküket és asszonyaikat fogságra vitték; és felprédáltak mindent, ami a házban volt.
30 És azt mondta Jákób Simeonnak és Lévinek: Megháborítottatok engem, hogy gyűlöltté tettetek engem az ország lakosai között, a kanaániak és a perizziek között; hiszen én kevesedmagammal vagyok. Ha összegyűlnek ellenem, hát levernek, és én elpusztulok családostól.
31 Mire azt mondták: Hát szabad volt neki úgy bánni a mi nővérünkkel, mint egy tisztátalan személlyel?