Genesis 33
1 Mikor Jákób felemelte szemeit, és látta, hogy íme Ézsau jön, és vele négy száz ember; elosztotta a gyermekeket Lea és Rákhel mellé, és a két szolgálóleány mellé.
2 És a szolgálóleányokat és gyermekeiket elöl tette; Leát pedig és gyermekeit utánuk, és Rákhelt és Józsefet azok után.
3 Ő pedig előttük ment; és hétszer hajolt földig, míg testvéréhez ért.
4 Ézsau meg elébe futott és megölelte őt, és nyakába borult neki és sírtak.
5 Mikor felemelte szemeit, meglátta az asszonyokat és a gyermekeket, és azt mondta: Kieid ezek neked? És azt mondta: Azok a gyermekek, kikkel Isten a te szolgádat megáldotta.
6 Erre odajárultak a szolgálóleányok gyermekestől, és meghajtották magukat;
7 aztán odajárult Lea is, és gyermekei, és meghajtották magukat; és utoljára odajárult József és Rákhel, és meghajtották magukat.
8 Aztán azt mondta: Mire való neked ez az egész tábor, mellyel találkoztam? És azt mondta: Hogy kedvet találjak az én uram előtt.
9 Erre azt mondta Ézsau: Van nekem elég; öcsém, legyen a tiéd, ami a tiéd.
10 De Jákób azt mondta: Nem úgy, hanem ha kedvet találtam előtted, fogadd el az én ajándékomat tőlem; hiszen azért néztem úgy a te orcádat, mint Isten orcáját nézik, és olyan kedves voltál hozzám.
11 Fogadd el, kérlek, az én tiszteletajándékomat, melyet neked hoztam, mert megáldott engem Isten, és mert van nekem mindenem; és addig unszolta őt, míg elfogadta.
12 Azután azt mondta: Induljunk és menjünk; és én előtted megyek.
13 És azt mondta neki: Az én uram tudja, hogy a gyermekek gyengék, és a juhok és a tehenek szoptatósak nálam; ha meghajtják őket egy napig, elpusztul az egész nyáj.
14 Menjen el, kérlek, az én uram az ő szolgája előtt; én pedig elballagok lassan a marha járása szerint, mely előttem van, és a gyermekek járása szerint, amíg eljutok az én uramhoz Széirbe.
15 Akkor azt mondta Ézsau: Hadd állítsak hát melléd abból a népből, mely velem van. De azt mondta: Minek az? Csak találjak kedvet az én uram előtt.
16 Így visszatért Ézsau aznap az ő útján Széirbe.
17 Jákób pedig Szukkótba költözött és házat épített magának; jószágának meg sátorokat csinált, ezért nevezte annak a helynek a nevét Szukkótnak.
18 És eljutott Jákób Sálembe, Sikem városába, mely Kanaán földjén van, mi kor megjött Felső Mezopotámiából; és a várostól keletre táborozott.
19 És megvette azt a darab földet, melyen sátorát felütötte, Hámornak, a Sekem atyjának fiaitól száz keszitán.
20 És állított ott egy oltárt; és így nevezte azt el: Isten Izráel Istene.