1Mikor Ábrám kilencvenkilenc esztendős volt, megjelent az Úr Ábrámnak és azt mondta neki: Én vagyok Isten, Mindenható, járj énelőttem, és tökéletes leszel.
2És szövetségemet felállítom köztem és közted, és megsokasítlak téged nagyon-nagyon.
3Akkor Ábrám arcra esett, és így beszélt vele Isten:
4Én, az én szövetségem veled, íme nemzetek sokaságának atyjává leszel.
5Ne is neveztessék többé a neved Ábrámnak, hanem legyen a neved Ábrahám, mert nemzetek sokaságának atyjává teszlek téged.
6És termékennyé teszlek téged nagyon-nagyon, és nemzetekké teszlek téged, és királyok fognak tőled származni.
7És felállítom szövetségemet köztem és közted, és a te magod közt teutánad nemzedékről nemzedékre örök szövetségül, Isteneddé lévén neked és utánad a te magodnak.
8És neked adom, és utánad a te magodnak azt a földet, melyen jövevény vagy, Kanaán egész földjét örök birtokul, és Istenük leszek nekik.
9És azt mondta Isten Ábrahámnak: Te pedig az én szövetségemet megőrizd, te és utánad a te magod nemzedékről nemzedékre.
10Ez az én szövetségem, melyet megőrizzetek köztem és köztetek, és utánad a te magod közt: metéltessék körül köztetek minden férfi nemen lévő.
11Metéltessetek pedig körül előbőrötök testén, és ez legyen szövetségjelül köztem és köztetek.
12Nyolcadnapos korában azért körülmetéltessék köztetek minden férfi nemen lévő nemzedékről nemzedékre, akár háznál született, akár bármely idegentől pénzen vett, aki nem a te magodból való.
13Körülmetéltetvén körülmetéltessék a házadban született és a pénzeden vett; így legyen az én szövetségem a ti testeteken örök szövetségül.
14Egy körülmetéletlen pedig, olyan férfi nemen lévő, aki nem metéltetett körül előbőrének testén, az a lélek irtassék ki népei közül, mert megtörte az én szövetségemet.
15És azt mondta Isten Ábrahámnak: Feleségednek, Szárainak nevét ne nevezd Szárainak, mert Sára az ő neve.
16És megáldom őt, és fiút is adok neked tőle, és megáldom őt és nemzetekké lesz, népek királyai tőle lesznek.
17Akkor Ábrahám arcra esett és kacagott, és azt mondta magában: Vajon egy százesztendősnek lehet-e gyermeke, és vajon Sára, a kilencvenesztendős, szülhet-e?
18És azt mondta Ábrahám az Istennek: Vajha Ismáél életben maradna előtted!
19Akkor azt mondta Isten: Nem, hanem a te feleséged Sára szül neked egy fiút, és nevezd a nevét Izsáknak, és felállítom szövetségemet vele örök szövetségül ő utána a magvának.
20Ismáélre nézve is meghallgattalak, íme megáldom őt, és termékennyé teszem őt, és megsokasítom őt nagyon-nagyon: tizenkét fejedelmet nemz, és nagy nemzetté teszem őt.
21De szövetségemet Izsákkal állítom fel, akit Sára szül neked jövő esztendőre ilyenkor.
22És mikor elvégezte vele beszédét, felment Isten Ábrahámtól.
23Ábrahám pedig vette fiát, Ismáélt, és a házában szülötteket mind, és a pénzén vetteket mind, minden hímnemen lévőt Ábrahám házanépében, és körülmetélte előbőrük testét ugyanezen a napon, amiképpen Isten szólott neki.
24És Ábrahám kilencvenkilenc esztendős volt, mikor körülmetéltetett előbőrének teste.
25Fia, Ismáél pedig tizenhárom esztendős volt, mikor körülmetéltetett előbőrének testén.
26Ugyanazon a napon metéltetett körül Ábrahám, és fia Ismáél.
27És egész háza népe, mind a háznál született, mind aki idegen embertől pénzen vétetett, körülmetéltettek vele együtt.