Bible

1 Aztán nagy hangon kiáltott fülem hallatára, mondván: Elközeledtek a város meglátogatásai; ki-ki rontó szerszámját a kezébe! 2 És íme hat férfiú jött be a felső kapu útján, mely északra néz, és kinek-kinek zúzószerszám a kezében, és köztük egy férfi gyolcsba öltözve és írószerszám a derekán; és mikor bejöttek, megálltak a rézoltár mellett. 3 Izráel Istenének dicsősége pedig felszállt a Kérubról, melyen volt, a ház küszöbére; és kiáltott annak a férfinak, aki gyolcsba volt öltözve, akinek az írószerszám volt a derekán, 4 és azt mondta neki az Úr: Járd be a várost, Jeruzsálemet, és húzz keresztet azoknak a férfiaknak a homlokára, akik sóhajtanak és nyögnek mindazokon az utálatosságokon, melyek benne történnek. 5 Amazoknak pedig azt mondta fülem hallatára: Járjátok be a várost utána, és vágjátok; ne irgalmazzon szemetek és ne könyörüljetek! 6 Vénet, ifjat és hajadont és kicsinyeket és asszonyokat öljetek gyilkolva; de senkit ne illessetek, akin rajta van a kereszt. És szentélyemen kezdjétek el. És elkezdték azokon a vén embereken, akik a ház előtt voltak. 7 És azt mondta nekik: Fertőztessétek meg a házat, és töltsétek meg az udvarokat sebesültekkel, menjetek ki! És kimentek és vágták a várost. 8 És történt, míg ők vágták, én pedig maradtam, hogy arcra estem és kiáltottam és mondtam: Jaj Úr, én uram, te Izráel egész maradékát ki akarod irtani, mikor kiöntöd haragodat Jeruzsálemre? 9 És azt mondta nekem: Izráel és Júda házának bűne igen-igen nagy, és tele van az ország vérrel, és a város tele van facsarással; mert azt mondják: Elhagyta az Úr az országot; és: Nem látja az Úr. 10 Nekem sem irgalmaz tehát a szemem és nem könyörülök; útjukat fejükre rakom. 11 És íme a gyolcsba öltözött férfiú, kinek az írószerszám volt a derekán, meghozta a választ, mondván: Úgy cselekedtem, amint nekem parancsoltad.