1És történt a hatodik évben a hatodik hónap ötödikén, hogy amint én ültem házamban és Júda vénei előttem ültek, ottan reám esett az én uramnak, az Úrnak keze.
2És láttam és íme mintegy tűz körvonala jelent meg; dereka megjelenésén alul tűz volt; derekán felül pedig olyan, mint egy ragyogás megjelenése, mint az izzó érc csillogása.
3És kinyújtott egy kéz-formát, és megfogott engem fejem üstökénél fogva; és felemelt engem a szellem a föld és az ég közé, és elvitt engem Jeruzsálembe isteni látásokban a belső kapu ajtajába, mely északra néz, ahol a féltékenység képének helye volt, mely féltékenységre ingerelt.
4És íme ott volt Izráel Istenének dicsősége; a látás szerint, melyet a völgyben láttam.
5És azt mondta nekem: Emberfia, emeld csak fel szemeidet észak felé. És felemeltem szemeimet észak felé, és íme a féltékenységnek ez a képe az oltár kapujától északra a bejáratban.
6És azt mondta nekem: Emberfia, látod-e te, amit csinálnak? A nagy utálatosságokat, melyeket Izráel háza cselekszik itt, hogy eltávozzam szentélyemtől? De még több nagy utálatosságot fogsz látni.
7És bevitt engem az udvar ajtajába; és láttam, és íme egy lyuk volt a falban.
8És azt mondta nekem: Emberfia, törd be csak a falat. És betörtem a falat, és íme egy ajtó.
9És mondta nekem: Menj be és lásd a gonosz utálatosságokat, melyeket itt cselekesznek.
10És bementem és láttam, és íme csúszómászóknak és undok barmoknak mindenféle ábrázolatai és Izráel házának mindenféle bálványai, felvésve a falra körös-körül.
11És hetven ember Izráel vénei közül, köztük középen Jaazanjá, Sáfán fia állt, állott előttük, kinek-kinek tömjénezője a kezében; és a tömjénfelhő illata felszállt.
12És azt mondta nekem: Láttad-e, emberfia, amit Izráel házának vénei cselekesznek a sötétben, ki-ki a maga képes szobájában? Mert azt mondják: Nem lát minket az Úr, elhagyta az Úr az országot.
13És azt mondta nekem: Még több nagy utálatosságot fogsz látni, amit cselekesznek.
14És elvitt engem az Úr házának északi kapubejáratához; és íme ott ültek a Tammuzt sirató asszonyok.
15És azt mondta nekem: Láttad-e, emberfia? Még több utálatosságot fogsz látni, ezeknél nagyobbakat.
16És bevitt engem az Úr házának belső udvarába, és íme az Úr templomtermének ajtajában, a tornác és az oltár között mintegy huszonöt férfi volt, háttal az Úr templomtermének és arccal keletnek, és leborultak kelet felé a napnak.
17És azt mondta nekem: Láttad-e, emberfia? Hát nem elég Júda házának azokat az utálatosságokat cselekedni, amiket itt cselekesznek; hanem betöltik az országot erőszakkal, és ismét meg ismét ingerelnek engem, és íme a szőlőgallyat az orrukhoz tartják?
18Én is azért indulattal cselekszem, nem irgalmaz szemem és nem könyörülök; és ha nagy hangon kiáltanak is hozzám, nem hallgatom meg őket.