Ezekiel 8
1 És történt a hatodik évben a hatodik hónap ötödikén, hogy amint én ültem házamban és Júda vénei előttem ültek, ottan reám esett az én uramnak, az Úrnak keze.
2 És láttam és íme mintegy tűz körvonala jelent meg; dereka megjelenésén alul tűz volt; derekán felül pedig olyan, mint egy ragyogás megjelenése, mint az izzó érc csillogása.
3 És kinyújtott egy kéz-formát, és megfogott engem fejem üstökénél fogva; és felemelt engem a szellem a föld és az ég közé, és elvitt engem Jeruzsálembe isteni látásokban a belső kapu ajtajába, mely északra néz, ahol a féltékenység képének helye volt, mely féltékenységre ingerelt.
4 És íme ott volt Izráel Istenének dicsősége; a látás szerint, melyet a völgyben láttam.
5 És azt mondta nekem: Emberfia, emeld csak fel szemeidet észak felé. És felemeltem szemeimet észak felé, és íme a féltékenységnek ez a képe az oltár kapujától északra a bejáratban.
6 És azt mondta nekem: Emberfia, látod-e te, amit csinálnak? A nagy utálatosságokat, melyeket Izráel háza cselekszik itt, hogy eltávozzam szentélyemtől? De még több nagy utálatosságot fogsz látni.
7 És bevitt engem az udvar ajtajába; és láttam, és íme egy lyuk volt a falban.
8 És azt mondta nekem: Emberfia, törd be csak a falat. És betörtem a falat, és íme egy ajtó.
9 És mondta nekem: Menj be és lásd a gonosz utálatosságokat, melyeket itt cselekesznek.
10 És bementem és láttam, és íme csúszómászóknak és undok barmoknak mindenféle ábrázolatai és Izráel házának mindenféle bálványai, felvésve a falra körös-körül.
11 És hetven ember Izráel vénei közül, köztük középen Jaazanjá, Sáfán fia állt, állott előttük, kinek-kinek tömjénezője a kezében; és a tömjénfelhő illata felszállt.
12 És azt mondta nekem: Láttad-e, emberfia, amit Izráel házának vénei cselekesznek a sötétben, ki-ki a maga képes szobájában? Mert azt mondják: Nem lát minket az Úr, elhagyta az Úr az országot.
13 És azt mondta nekem: Még több nagy utálatosságot fogsz látni, amit cselekesznek.
14 És elvitt engem az Úr házának északi kapubejáratához; és íme ott ültek a Tammuzt sirató asszonyok.
15 És azt mondta nekem: Láttad-e, emberfia? Még több utálatosságot fogsz látni, ezeknél nagyobbakat.
16 És bevitt engem az Úr házának belső udvarába, és íme az Úr templomtermének ajtajában, a tornác és az oltár között mintegy huszonöt férfi volt, háttal az Úr templomtermének és arccal keletnek, és leborultak kelet felé a napnak.
17 És azt mondta nekem: Láttad-e, emberfia? Hát nem elég Júda házának azokat az utálatosságokat cselekedni, amiket itt cselekesznek; hanem betöltik az országot erőszakkal, és ismét meg ismét ingerelnek engem, és íme a szőlőgallyat az orrukhoz tartják?
18 Én is azért indulattal cselekszem, nem irgalmaz szemem és nem könyörülök; és ha nagy hangon kiáltanak is hozzám, nem hallgatom meg őket.