1És lett hozzám az Úr szava, mondván:
2Emberfia, prófétálj Izráel pásztorai ellen; prófétálj és mondd nekik, a pásztoroknak: Így mondta az én uram, az Úr: Jaj Izráel pásztorainak, akik magukat legeltették! Nem a juhokat kell-e legeltetni a pásztoroknak?
3A kövérséget megeszitek, és a gyapjúval ruházkodtok, a hízottat levágjátok; a juhokat nem legeltetitek.
4A gyengélkedőket nem erősítettétek, és a beteget nem gyógyítottátok, és a töröttet nem kötöztétek be, és az elűzöttet nem hoztátok vissza, és az elveszettet nem kerestétek meg; és erővel letiportátok őket és erőszakkal.
5És szétszóródtak, mert nem volt pásztor; és eledelévé lettek minden mezei vadnak; és szétszóródtak,
6tévelyegtek juhaim minden hegyen és minden emelkedett halmon; és az egész föld színén szétszóródtak juhaim, senki sem kérdezte, senki sem kereste.
7Ezért pásztorok, halljátok meg az Úr szavát:
8Élek én, mond az én uram, az Úr, hogy mivel az én nyájam zsákmánnyá lett, és juhaim eledelévé lettek minden mezei vadnak, mert nem volt pásztor, és nem kérdezték az én pásztoraim az én juhaimat; és a pásztorok magukat legeltették, és juhaimat nem legeltették;
9ezért, ti pásztorok, halljátok meg az Úr szavát:
10Így mondta az én uram, az Úr: Íme én a pásztorok ellen vagyok, és megkeresem juhaimat kezükön, és megszüntetem juhpásztorságukat, és nem legeltetik többé a pásztorok magukat; és kiragadom juhaimat szájukból, és nem lesznek nekik eledelül.
11Mert így mondta az én uram, az Úr: Ihol vagyok én, majd megkérdezem juhaimat, és megkeresem őket.
12Mint pásztor keresi nyáját, amely nap szétszórt juhai között van, úgy fogom én keresni juhaimat; és kiszabadítom őket minden helyről, ahova szétszóródtak a felhő és borulat napján.
13És kihozom őket a népek közül, és összegyűjtöm őket az országokból, és beviszem őket a saját földjükre; és legeltetem őket Izráel hegyein, a medrekben és az ország minden lakóhelyén.
14Jó legelőn legeltetem őket, és Izráel magaslatának hegyein lesz tanyájuk; ott delelnek, jó tanyán és kövér legelőn legelnek Izráel hegyein.
15Én legeltetem juhaimat, és én deleltetem őket, mond az én uram, az Úr.
16Az elveszettet megkeresem, és az elűzöttet visszahozom, és a megtöröttet bekötözöm, és a beteget megerősítem; a kövéret és az erőset pedig elpusztítom, ítélettel legeltetem azt.
17Ami tehát titeket illet, én juhaim, így mondta az én uram, az Úr: Íme én igazságot teszek juh és juh között, kosok és bakok között.
18Hát nem elég nektek a legjobb legelőt legelni, hogy a többi legelőt lábaitokkal legázoljátok; és a víz tisztáját leinni, hogy a többit lábaitokkal megtiporjátok?
19Úgyhogy az én juhaimnak azt kell legelni, amit lábaitok legázoltak, és azt kell inni, amit lábaitok megtiportak?
20Ezért így mondta nekik az én uram, az Úr: Ihol vagyok én, és igazságot teszek a hízott juh és a sovány juh között.
21Mivelhogy oldallal és vállal taszítjátok és szarvaitokkal öklelitek a gyengélkedőket mind, míg szét nem szórjátok őket kifelé:
22tehát megszabadítom juhaimat, és nem lesznek többé zsákmányul; és igazat teszek juh és juh között:
23és állítok föléjük egy pásztort, hogy legeltesse őket, szolgámat, Dávidot; ő fogja őket legeltetni, és ő lesz nekik pásztorukká.
24És én, az Úr leszek nekik Istenük, szolgám, Dávid pedig fejedelem közöttük; én, az Úr szólottam.
25És kötök velük békeszövetséget, és megszüntetem a gonosz vadat az országban; és biztonságban lakhatnak a sivatagban, és alhatnak az erdőben.
26És áldássá teszem őket és halmom környékét; és meg hozom az esőt idejében, áldás esői lesznek.
27És a mező fája megadja gyümölcsét, és a föld megadja termését, és biztonságban lesznek földjükön; és megtudják, hogy én vagyok az Úr, mikor eltöröm jármuk rúdjait, és megszabadítom őket azok kezéből, akik szolgákká teszik őket.
28És nem lesznek többé a pogányok zsákmánya, és a föld vadállata nem pusztítja őket; és biztonságban laknak, és nem lesz ki ijessze.
29És híres ültetvényt állítok fel nekik; és nem lesznek többé éhségtől elragadottak az országban, és nem hordozzák többé a pogányok gyalázkodását.
30És megtudják, hogy én, az ő Uruk Istenük velük vagyok; és ők, Izráel háza, az én népem, mond az én uram, az Úr.
31És ti, juhaim, legelőm nyája, ti emberek vagytok; én vagyok Istenetek, mond az én uram, az Úr.