1És történt a tizenkettedik évben a tizenkettedik hónapban, a hónap elsején; lett hozzám az Úr szava, mondván:
2Emberfia, kezdj gyászéneket Faraóra, Egyiptom királyára, és mondd neki: Oroszlánhoz hasonlítasz a nemzetek közt; és olyan vagy, mint a sárkány a vizekben; mikor előtörsz folyamaiddal, és megzavarod a vizet lábaiddal, megtiprod az ő folyamaikat.
3Így mondta az én uram, az Úr: És kiterítem rád hálómat sok nép gyülekezetével; és felhoznak téged hálómban,
4és a földre löklek téged. A mező színére hajítalak téged, és rád telepítem az ég minden madarát, és jól tartom belőled a föld minden vadát;
5és kiteszem húsodat a hegyekre, és betöltöm a völgyeket dögrakásoddal;
6és megitatom az országot, melyben úszol, véredből a hegyekig, és a medrek megtelnek veled.
7És mikor kioltalak, elborítom az eget, és elsötétítem csillagait; a napot felhővel takarom el, és a hold nem adja ki világosságát.
8Minden világító testet az égben elsötétítek feletted; és sötétséget adok országodra, mond uram, az Úr.
9És megharagítom sok nép szívét, mikor összeroppanásodat beviszem a nemzetek közé; országokra, melyeket nem ismersz, és megdöbbentek rajtad sok népet.
10És királyaik borzadva borzadnak rajtad; mikor kardomat arcukra villogtatom; és reszketnek pillanatonként a maguk életéért, amely napon összeomlasz.
11Mert így mondta az én uram, az Úr: A babilóniai király kardja jön reád,
12hősök kardja által ejtem el sokaságodat: a nemzetek legkegyetlenebbjei mind; és elpusztítják Egyiptom kevélységét. És elpusztul egész sokasága;
13és kivesztem minden barmát a sok vizek mellől; és nem zavarja azokat többé emberláb, barompata sem zavarja őket;
14akkor lehiggasztom vizeiket. És folyamaikat olajként folyatom, mond az én uram, az Úr,
15mikor Egyiptom országát pusztasággá teszem, és kipusztul az ország teljességéből; mikor levágok minden benne lakót, és megtudják, hogy én vagyok az Úr.
16Gyászének ez, tehát énekeljék ezt, a nemzetek leányai énekeljék ezt; Egyiptomra és egész sokaságára énekeljék ezt, mond az én uram, az Úr.
17És történt a tizenkettedik évben, a hónap tizenötödikén; lett hozzám az Úr szava, mondván:
18Emberfia, sirasd el Egyiptom sokaságát és kísérd le azt; azt és hatalmas nemzetek leányát a föld legmélyére a verembe szállókkal.
19„Kinél vagy kedvesebb? szállj alá, hogy fektessenek le a körülmetéletlenekkel!
20Kard sebesültjei közt kell elesniük; kardnak van kiadva, húzzátok őt, és egész sokaságát!\
21Így szólnak majd róla a legerősebb hősök az alvilágból, segítőivel, akik leszállottak, lefeküdtek, a körülmetéletlenek, kard sebesültjei.
22Ott van Asszíria és egész gyülekezete, körülötte sírjai; mindnyájan sebesültek, kik kard által estek el.
23Akinek a verem legsarkában adattak sírok, és gyülekezete sírja körül van; mindnyájan sebesültek, kard által estek el, akik félelmet okoztak az élők földjén.
24Ott van Élám, és egész sokasága a sírja körül; mindnyájan sebesültek, akik kard által estek el, akik körülmetéletlenül szálltak alá a föld legmélyére, kik félelmet okoztak az élők földjén, és hordozták gyalázatukat a verembe szállókkal;
25sebesültek közt adtak neki ágyat egész sokaságával, körülötte sírjai. Mind körülmetéletlenek, kard sebesültjei; mert félelmük adatott az élők földjére [és hordozták gyalázatukat a verembe szállókkal], a sebesültek közé tétetett.
26Ott van Mesek, Tubal és egész sokasága, körülötte sírjai; mindnyájan körülmetéletlenek, kard sebesültjei, mert félelmet okoztak az élők földjén.
27És nem feküsznek a hősökkel, kik a körülmetéletlenek közül elestek; akik harci fegyvereikkel szálltak le az alvilágba, és kardjukat a fejük alá tették: hanem bűnösségük van a csontjaik felett, mert hősök félelme voltak az élők földjén.
28[Te is a körülmetéletlenek közt fogsz feküdni, és feküdni fogsz a kard sebesültjeivel.]
29Ott van Edom, királyai és minden fejedelme, kik erejükben tétettek a kard sebesültjeihez; ők a körülmetéletlenekkel feküsznek, és a verembe szállókkal.
30Ott vannak észak fejedelmei mind és minden cidoni; kik leszálltak a sebesültekkel, rettegett erejükben megszégyenülve, és lefeküdtek körülmetéletlenül a kard sebesültjeivel, és hordozták gyalázatukat a verembe szállókkal.
31Ha őket meglátja Faraó, megvigasztalódik egész sokaságán; kard sebesültje Faraó és egész serege, mond uram, az Úr.
32Mert félelmét adtam az élők földjére; tehát lefektették a körülmetéletlenek között a kard sebesültjeivel Faraót és egész sokaságát, mond az én uram, az Úr.